Növények/V/Vízi menta
- (Mentha aquatica, Syn: -)
- Más neve(i): balzsamfű, balzsamka, fekete menta, téli saláta, vízitorma.
- A vízi menta az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó faj. A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.
- A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény.
- Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszúk 2-6 centiméter. Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt.
- A rózsaszín vagy lila virágok álörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak. Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő álörvök jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.
- A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő.
- Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik. A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Vízi menta
|