Növények/V/Vadrepce
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
.JPG)
.JPG)
Vadrepce
- (Sinapis arvensis, Syn: )
- Más neve(i): erdei mustár, mezei mustár, mustárrepcsén, repce, repcsén, repcsény, repcsin, rice.
- A vadrepce a keresztesvirágúak rendjébe tartozó, Európában és Észak-Amerikában általánosan elterjedt, gyakori gyomnövény.
- A 30–100 cm magas lágyszárú, egyéves növény, magányosan álló növény szára dúsan elágazik, zárt állományban egyenes, nem elágazó vagy csak néhány oldalága lehet. A szár sörtés, érdes, lilás árnyalatú is lehet. Gyökere orsógyökér, sok oldalgyökérrel.
- Levelei élénkzöldek, váltakozó állásúak, az alsók hosszúkásan tojásdadok, nyéllel kapcsolódnak a szárhoz, karéjos szélűek, kissé szeldeltek. A felső levelek ülnek a száron, szélük fogazott. A levelek felső felszíne a szárhoz hasonlóan sörtés, a levél fonákán csak az erek szőrösek.
- Májustól augusztusig virágzik. Élénksárga, négyszirmú, 15 mm átmérőjű, 9–13 mm hosszú virágai ernyőszerű fürtökbe csoportosulnak a szárvégeken. Négy széttáruló, könnyen lehulló csészelevele van. A virágok kétneműek, hat porzójából négy hosszú, kettő rövid. Méhek és egyéb rovarok porozzák be.
- Termése hengeres becőtermés, hossza 2–5 cm, vastagsága 2–3 mm. A száron felfelé áll, végén kihegyesedő csőr található, amely a termés harmadát-negyedét teszi ki. A benne levő magvak kidomborodnak és kívülről is jól kivehetők. A magok pirosak vagy sötétbarnák, apró pöttyök lehetnek rajtuk. Egy növény akár 20 ezer magot is teremhet. A magok alkaloidokat tartalmaznak, melyek nagy mennyiségben fogyasztva az állatokra toxikusak lehetnek.
- Európai eredetű, de gyomnövényként Észak-Amerikába is behurcolták. Norvégiától Észak-Afrikáig, Szibériától Délnyugat-Ázsiáig mindenütt elterjedt. Magyarországon az egyik leggyakoribb gyomnövény. A talajt illetően igénytelen, tömegesen főleg meszes lösztalajokon, üde vályogtalajokon található. Fényigényes, teljes árnyékolásban nem nő. Szántóföldek, kertek, útszélek, parlagföldek gyomállományaiban találkozhatunk vele. A tavaszi vetéssel együtt kel ki és gyorsabban növekszik nála, tömegesen nőve teljesen kiszoríthatja a vetett növényt. Magjaiból egész évben csírázik. A magok természetes körülmények között akár 11 évig is csíraképesek. A Vadrepce egy sereg gombabetegség és állati kártevő terjesztője. Mérgező is. Igen nagy ellensége az évelő pillangósok zsenge vetéseinek. A kalászosokban főleg vegyszeres permetezéssel védekezünk ellene.
- Bár rendszeresen irtott gyomnövény, ennek ellenére több része ehető. Fiatal levelei pikáns ízesítésként salátákba keverve nyersen, míg az idősebb levelek főzve fogyaszthatóak, bár ezek keserűek lehetnek. Kellemes, retekszerű íze van, a még nem virágzó hajtásai brokkoli helyett használhatóak. Szárait rövid ideig – 5 percnél nem tovább – kell párolni. Csírája is salátákba keverhető vagy szendvicsekhez adható. Összetört magja mustárízű fűszerként alkalmazható. Magjából fogyasztható olajat préselnek, melyből szappant is készítenek, illetve lámpában égetik.
- Magyar Wikipédia: Vadrepce
