Növények/Sz/Szőlő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | Sz
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 6944 bájt

Növények

Szőlő

Allergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vizinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Close up grapes.jpg
szőlőfürt

[[Kép:|thumb|200px|right|]]

Szőlő
(Vitis, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
Más neve(i): '


A szőlő a w:szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok w:fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy w:fás szárúak, terméseik w:fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint ezer éve termesztenek szőlőt. w:Honfoglaló őseink az akkori w:Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak.

A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg, és tápanyagban gazdag a talaj.
A szőlő w:gyökérzete mélyen hatol a w:talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a w:szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a w:vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik.
Minden w:szőlőfürtön több w:szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág w:termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús w:gyümölcshús van. Ebben ülnek a w:magvak. Az ilyen termés a w:bogyótermés.
A friss szőlőt w:gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a w:borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak.
Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a w:ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.
Megkövesült magok tanúságai szerint a nemzetség ősi fajai a w:pliocén időszakban legalábbis az w:északi flórabirodalom a (meleg) w:mérsékelt égövben mindenfelé nőttek. Termőterületük a w:jégkorszakban drasztikusan összezsugorodott, a w:Mediterráneumban és attól északra csak elszigetelt menedékekben élhettek túl. A holocén időszakban a refúgiumokban egymástól genetikailag eltávolodott szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. A nemzetség eközben holarktikus maradt: a mintegy hatvan faj többsége Kelet-Ázsiában, illetve Észak-Amerikában él.
A legnagyobb karriert az apró szemű, savanyú bogyójú w:ligeti szőlő (Vitis silvertis) futotta be. Ezt időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vonták termelésbe a Kaukázuson túl, a mai Irán, w:Örményország, w:Azerbajdzsán vidékén. Ebből fejlődött ki a w:kerti szőlő (Vitis sativa), majd 2–3000 év termesztés eredményeként a w:bortermő szőlő (Vitis vinifera).
A w:holocén időszak elején a Kárpát-medencében is megtelepedett több szőlőfaj, egyebek között a w:ligeti szőlő is; ezt mára az Észak-Amerikából behozott, majd kivadult w:parti szőlő sokhelyütt kiszorította.

A nemzetség fajainak további besorolása[szerkesztés]

Muscadiana alnemzetség[szerkesztés]

Az alnemzetség három faja az USA déli tájain él. Termesztési jelentősége csak a V. rotundifoliának van, termését frissen fogyasztják és bort is készítenek belőle. Az alnemzetség tagjai nem olthatók az Euvitisekkel, és keresztezésük is csak bizonyos feltételek között sikeres.

Euvitis alnemzetség[szerkesztés]

Észak-Amerikai fajok[szerkesztés]

A fajcsoport tagjai gyengébb minőségű termést adnak mint európai fajtársaik, azonban ellenállnak az amerikai eredetű szőlőbetegségeknek, a filoxérának, a peronoszpórának és a lisztharmatnak. A filoxéra jellemző kártétele miatt a szőlőtermesztésben elsősorban alanyfajtaként használatosak. Az un. direkttermő szőlőfajták valamely szülője az észak-amerikai fajtacsoport tagja, boruk azonban magas metil-alkohol tartalmuk miatt nem egészséges.

Kelet-Ázsiai fajok[szerkesztés]

Érzékenyek az amerikai szőlőbetegségekre.
  • hidegtűrő fajok
  • egyéb fajok
    • V. armata
    • V. davidii
    • V. romanetii
    • V. flexuosa
    • V. piasezkii
    • V. retordii
    • V. hexamera
  • trópusokon is élő fajok
    • V. lanata
    • V. blancoii

Földközi-tenger melléki (európai) fajok[szerkesztés]

A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok és fajták tartoznak ide.

A be nem sorolt további fajok[szerkesztés]

Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.
Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük lekvár, gyümölcslé, bor vagy szőlőmagolaj.

Lásd még[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlő témájú médiaállományokat.

Nyíl.gif Lásd még: Szőlő

Magyar Wikipédia: Szőlő|2011. március 14., 03:31 (CET)}}