Növények/K/Körte

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4833 bájt

Növények

Körte

Foto Takkk Hungary Pyrus pear.jpg
Körtefavirág
Körte
(Pyrus, Syn: )
Más neve(i): '

A körte a rózsavirágúak közé tartozó növénynemzetség; számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte gyümölcsét szoktuk érteni.

Botanika[szerkesztés]

A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű.

A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2–12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte w:lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek w:örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25 °C – ‒40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15 °C-ig viselik el.

Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2–4 cm átmérőjűek. A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés[1], a vad fajoknál 1–4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a w:nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed.

Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló.

Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik.


Körte (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 60 kcal   240 kJ
Szénhidrátok     15,46 g
- Cukrok  9,80 g
- Rost  3,1 g  
Zsír0 g
Fehérje 0,38 g
B1-vitamin  0,012 mg  1%
B2-vitamin  0,025 mg  2%
B3-vitamin  0,157 mg  1%
B5-vitamin  0,048 mg 1%
B6-vitamin  0,028 mg2%
B9-vitamin  7 μg 2%
C-vitamin  4,2 mg7%
Kalcium  9 mg1%
Vas  0,17 mg1%
Magnézium  7 mg2% 
Foszfor  11 mg2%
Kálium  119 mg  3%
Cink  0,10 mg1%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis


Nemes körte[szerkesztés]

A nemes körte (Pyrus communis) egész Európában elterjedt, valószínűleg Ázsiából származó hibrid körtefaj. Középtermetű: ágrendszere 15 m magasra tör. Kérge sötétszürke, barázdált, fényes sötétzöld levelei tojásdadok, elliptikusak, kihegyesedők. Ötszirmú fehér virágai kevéssel a lombfakadás előtt nyílnak. A vadon termő példányok termései aprók, barnás vagy sárgás színűek, édesek.

Erdőkben, cserjésekben vadon is nő, de sok helyen termesztik. A nemesített fajták termése nagy, éretten sárga, esetleg kissé pirossal bemosott. Gondozás hiányában elvadulhat.

Talaj-, víz- és hőigénye[szerkesztés]

A gyümölcsfajok közül talán az egyik leginkább víz- és hőigényes a körte, és alkalmazkodóképessége is kicsi. Nagyon fontos számára a kiegyenlített páratartalom, 700–800 mm, jó elosztású csapadék. A téli fagyoktól tartósan -20 °C-on károsodik, de a fajták között is van különbség. A nemesített fajtákat általában vadkörte vagy birs alanyra oltják. A birsalanyra oltottak általában érzékenyebbek a fagyokra, a virágzáskor -1 – -2 °C-on is károsodnak.

Csak jó szerkezetű, jó vízgazdálkodású, mélyrétegű talajokon várhatunk kielégíthető terméshozamokat. A vad alany alkalmazkodó képessége nagyobb, főleg a Vilmos és a Bosc kobakja viseli el a szárazabb fekvéseket. A nagyon meszes, száraz talajokon termése kövecses lesz.


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Körte


  1. Almatermés: alsó állású tüszőcsokorból fejlődő áltermés, a pergamenszerű perikarpiumot a vastag, húsos vacokból fejlődő terméshús veszi körül (Debreceni Egyetem honlapja)

Dr. Bálint György "Gyümölcsöskert" Mezőgazdasági kiadó 1972. ISBN 963-232-264-9

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Körte, 2011. március 14., 03:27 (CET)