Növények/A/Árpa

A lap mérete: 4068 bájt

Növények

Árpa

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógygombák • Gyógynövény • Terápiák • Betegségek • Növények gyógyhatása • Gyógyteák • Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

Árpa

Árpa

Árpa

(Hordeum vulgare, Syn: -)

Más neve(i): (A vadárpa és a termesztett árpa természetes kereszteződésével alakult ki a hatsoros árpa. Ezt korábban Hordeum agriocrithon néven külön fajnak hívták. Jelenleg Hordeum vulgare subsp. vulgare convar. vulgare névvel jelzik a négysoros és hatsoros árpákat (syn. Hordeum hexastichon, Hordeum tetrastichum, Hordeum polystichum). A kétsoros árpa vagy sörárpa (Hordeum vulgare subsp. vulgare convar. distichon)'

Az árpa a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény, Kr.e. 8000-7000 között kezdték el termeszteni a termékeny félhold területén. A Hordeum nemzetségben a fajok száma folyamatosan változik, jelenleg 30-40 közötti.

Az árpa a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A búza, rozs, kukorica után a negyedik legnagyobb vetésterületű gabona a világon. Magyarországon a tavaszi árpa a búza után a második.

Magyarországon az ősszel vetett árpa nagyobb terméshozamot eredményez, viszont a söripar szempontjából a minőségi követelményeknek (elsősorban az alacsony, 11-12,5% alatti fehérjetartalomnak) a tavaszi vetésű jobban megfelel.

Gyökere bojtos gyökérzet, valódi gyökere a talajban 2 méter mélyre is lehatol. Szára belül üreges, csak a szárcsomókban tömör, magassága 70–150 cm között lehet. Virágzata kalász (füzéres fürt), termése szemtermés.

Többnyire önbeporzó, de előfordul idegenbeporzás is.

Beltartalmi jellemzői

Fehérjetartalma 11-14%, a csupasz változatoké 15% is lehet. A fehérje aminosav összetétele nem túl kedvező, kenyér sem készíthető belőle önmagában; esszenciális aminosavakból keveset tartalmaz.

A szem víztartalma általában 14-15%. A szárazanyag-tartalom összetétele:

• 80% szénhidrát (ebből 60-65% keményítő, 1,8-2% w:cukor, 3,5-7% cellulóz, a többi hemicellulóz és gumianyagok),
• 11% fehérje (92% protein: glutelin (30%), prolamin (hordein, 35-55%), globulin (edesztin, 15%), albumin (leukozin, 11%)),
• 2,5% zsír (főleg trigliceridek, továbbá lecitin),
• 2,6% ásványi anyag (foszfátok (35%), szilikátok (25%), káliumsók (20%); nyomelemek: cink, mangán, réz),
• 3,9% egyéb (cseranyagok, keserűgyanták, vitaminok (B₁, B₂, C, E), enzimek).

A kétsoros fajták termésének mérete és tömege nagyobb, mint a hatsorosaké, a négysoros fajták termései nem egyöntetűek.

Felhasználás

Emberi élelmiszerként kenyérgabona, árpagyöngy (gersli) készül belőle.

Világszerte jelentős takarmány, különösen a hűvösebb illetve kontinentális éghajlaton, de máshol is.

Sörgyártáshoz és malátagyártáshoz a kisebb fehérjetartalmú árpa ideális.

A whiskyt Skóciában és Írországban elsősorban árpából készítik, míg más országokban kukoricából, rizsből vagy búzából.

Japánban teához,

Olaszországban koffeinmentes kávéhoz vagy pótkávéhoz használják fel.

Lásd még: Árpa

Magyar Wikipédia: Árpa