Növények/A/Árpa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | A
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3872 bájt

Kertészet

Árpa

Allergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vizinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Barley.jpg
Illustration Hordeum vulgare0B.jpg
Pörtschach Graupen in Schüssel 26022015 8673.jpg
Árpa
(Hordeum vulgare, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
Más neve(i): (A vadárpa és a termesztett árpa természetes kereszteződésével alakult ki a hatsoros árpa. Ezt korábban Hordeum agriocrithon néven külön fajnak hívták. Jelenleg H. vulgare subsp. vulgare convar. vulgare névvel jelzik a négysoros és hatsoros árpákat (syn. H. hexastichon, H. tetrastichum, H. polystichum). A kétsoros árpa vagy sörárpa (H. vulgare subsp. vulgare convar. distichon)'

Az árpa a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény, Kr.e. 8000-7000 között kezdték el termeszteni a termékeny félhold területén. A Hordeum nemzetségben a fajok száma folyamatosan változik, jelenleg 30-40 közötti.

Az árpa a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A búza, rozs, kukorica után a negyedik legnagyobb vetésterületű gabona a világon. Magyarországon a tavaszi árpa a búza után a második.
Magyarországon az ősszel vetett árpa nagyobb terméshozamot eredményez, viszont a söripar szempontjából a minőségi követelményeknek (elsősorban az alacsony, 11-12,5% alatti fehérjetartalomnak) a tavaszi vetésű jobban megfelel.

Gyökere bojtos gyökérzet, valódi gyökere a talajban 2 méter mélyre is lehatol. Szára belül üreges, csak a szárcsomókban tömör, magassága 70–150 cm között lehet. Virágzata kalász (füzéres fürt), termése szemtermés.

Többnyire önbeporzó, de előfordul idegenbeporzás is.

Beltartalmi jellemzői[szerkesztés]

Fehérjetartalma 11-14%, a csupasz változatoké 15% is lehet. A fehérje aminosav összetétele nem túl kedvező, kenyér sem készíthető belőle önmagában; esszenciális aminosavakból keveset tartalmaz.

A szem víztartalma általában 14-15%. A szárazanyag-tartalom összetétele:

  • 80% szénhidrát (ebből 60-65% keményítő, 1,8-2% w:cukor, 3,5-7% cellulóz, a többi hemicellulóz és gumianyagok),
  • 11% fehérje (92% protein: glutelin (30%), prolamin (hordein, 35-55%), globulin (edesztin, 15%), albumin (leukozin, 11%)),
  • 2,5% zsír (főleg trigliceridek, továbbá lecitin),
  • 2,6% ásványi anyag (foszfátok (35%), szilikátok (25%), káliumsók (20%); nyomelemek: cink, mangán, réz),
  • 3,9% egyéb (cseranyagok, keserűgyanták, vitaminok (B1, B2, C, E), enzimek).

A kétsoros fajták termésének mérete és tömege nagyobb, mint a hatsorosaké, a négysoros fajták termései nem egyöntetűek.

Felhasználás[szerkesztés]

Emberi élelmiszerként kenyérgabona, árpagyöngy (gersli) készül belőle.
Világszerte jelentős takarmány, különösen a hűvösebb illetve kontinentális éghajlaton, de máshol is.
Sörgyártáshoz és malátagyártáshoz a kisebb fehérjetartalmú árpa ideális.
A whiskyt Skóciában és Írországban elsősorban árpából készítik, míg más országokban kukoricából, rizsből vagy búzából.
Japánban teához,
Olaszországban koffeinmentes kávéhoz vagy pótkávéhoz használják fel.


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpa témájú médiaállományokat.

Nyíl.gif Lásd még: Árpa

Magyar Wikipédia: Árpa