Növények/C/Cukorcirok
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Cukorcirok
- (Sorghum saccharatum, Syn:)
- Más neve(i): -
A perjefélék családjába tartozik, azaz egy nagyra nőtt fűféle. A szárának nedve és a magja fogyasztható, egynyáriként tarthatjuk a kertben.
A cukorcirok hazánkban kevéssé ismert, mellőzött gabonafajta, de valójában sokoldalúan hasznosítható, és a kukoricához hasonlóan a kiskertekben is kiválóan termeszthető. A növény szárának magas a cukortartalma, amely préseléssel könnyen kinyerhető, és bioetanol előállításra használható.
- 1 kg szacharózból 538-700 g, vagy 648-843 l bioetanolt lehet kinyerni. A szár két részből épül fel, mégpedig a külső támasztó szövetekből, amely nagy cellulóz-, és igen alacsony erjeszthető cukortartalmú (0,51%). A belső szivacsszerű bélrész 14% száraz rostanyagot és 86% levet és benne 15-17% erjeszthető cukrot tartalmaz. A szárban található cukortartalom mennyisége nagymértékben függ az évhatástól, és a választott fajtától is. Hűvös és csapadékos évben a szárban mérhető cukor mennyiség csupán 8-10% körüli.
- Az Ázsiai kontinens számos országában a cirokra mind potenciális bioenergetikai alapanyagra tekintenek. Ezen országokban az egész évben rendelkezésre álló magas hőmérsékletnek és csapadékos időjárásnak köszönhetően egy évben kétszer is lehetőség nyílik a betakarítására. Betakarítás során a bugát eltávolítják a szárról, és a szárat lelevelezik. A bugának fontos szerepe van a humán élelmezésben, mivel belőle nagy tápértékű liszt készíthető, amely glutént nem tartalmaz, így a lisztérzékenyek is biztonsággal fogyaszthatják.
- A levelek cukortartalma rendkívül alacsony, ezért nem érdemes a száron hagyni őket. A leveleket elégetik vagy biogázként hasznosítják, és ezzel biztosítják a technológiai folyamatokhoz szükséges hőt és villamos energiát. A szárat ezután préselik, amely során a szárban található lé 65-75% eltávozik. A ciroklevet ezután fermentációs tartályokba vezetik, ahol megtörténik az alkohol erjesztése).
- A cukorcirok felhasználásának egyik leggazdaságosabb módjának az etanol előállítást tartja. Az első generációs bioüzemanyag előállításon kívül a második generációs bioüzemanyagok nyersanyaga is lehet a cukorcirok.
- Alkoholt ipari méretekben cellulózból annak savas hidrolízisével az 1. és a 2. világháborúban állítottak elő, s ezt a technológiát az 1940-es évek végén továbbfejlesztették. Napjainkban a ligno-cellulóz alapú bioetanol gazdaságilag versenyképes lehet a kukorica-keményítőből gyártott etanollal szemben. A cirok szára jól bontható cellulózzal és hemicellulózzal is rendelkezik. A szárban található cellulóz mennyisége 206-265 g/kg, a hemicellulóz pedig 159-191 g/kg.
- A gyomfertőzés megakadályozásának módjai: a mechanikai, a vegyszeres gyomirtás, vagy ezek kombinált alkalmazása.
- A leggyakoribb kártevők a levéltetvek (Rhopalosiphon maydis, Sypha maydis). 2–4 mm hosszúságú, nagyobbrészt zöld, fekete vagy sárgás szipókás állatok. A növényen a tetvek nagy tömegben, telepeken helyezkednek el, és szívásukkal a tápanyagot elvonják. Ennek hatására a levelek zsugorodnak, sodródnak, gyakran megjelenik a korompenész, és elszáradnak. A növény a fejlődésben megáll, súlyos fertőzés esetén elszárad.[1]
- Magyar Wikipédia: Cukorcirok
- ↑ Cukor cirok. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
