Növények/Sz/Szentjánoskenyérfa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | Sz
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1846 bájt

Növények

Szentjánoskenyérfa

Termése (felül éretlenül, alul éretten)
Szentjánoskenyérfa
(Ceratonia siliqua, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
Más neve(i): Carob, karob

A szentjánoskenyérfa a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény.

A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek. Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak.
A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).
A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott.


Nyíl.gif Lásd még: Szentjánoskenyérfa

Magyar Wikipédia: Szentjánoskenyérfa


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánoskenyérfa témájú médiaállományokat.