Ugrás a tartalomhoz

Növények/Z/Zab

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | Z
(Avena sativa szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 6208 bájt

Növények

Zab

Abrakzab
Zab
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 390 kcal   1630 kJ
Szénhidrátok     66 g
- Rost  11 g  
Zsír7 g
Fehérje 17 g
B5-vitamin  1,3 mg 26%
B9-vitamin  56 μg 14%
Vas  5 mg40%
Magnézium  177 mg48% 
β-glucan (soluble fiber)  4 g
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
Zab
(Avena sativa, Syn: )
Drog Avenae fructus,
Más neve(i): -

A zab (Avena) a perjefélék (Poaceae) közé tartozó perjeformák (Pooideae) egyik nemzetsége mintegy ötven fajjal, amelyek közül Magyarországon mintegy másfél tucatnyi honos; olyan gabona, amit leginkább takarmánynak termesztenek.

Holarktikus, mérsékelt égövi nemzetség. A fajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában (is) él; legtöbbjük a különféle gyepek növénytársulásaiban vesz részt. Termesztése alaposan megváltoztatta elterjedési területét; a közönséges abrakzab eredeti élőhelye ismeretlen. Az ókori civilizációkban nem termesztették (a latin avena szó nem zabot, hanem nádat jelentett); de a kelta és germán sírokban gyakran találtak zabot. Valószínűsítik, hogy egyes fajait a népvándorláskor Ázsiából jövő, lótenyésztő népek (avarok, magyarok stb.) hozhatták magukkal.

A zab a gabonafélék családjába tartozó növény, amelyet világszerte termesztenek állati takarmányként, valamint élelmiszeripari célra, például gabonapehely, kenyér és sütemények előállítására. Füzérvirágzata egy- vagy többvirágú. A nem egyenlő füzérkepelyvák hártyásak; a virágpelyvák háta ormós, a végük gyakran kétfogú, szálkája pödrött; a termesztett zab fajtáinak virága szálkátlan.

Egy-vagy kétnyári növények. Gyorsan fejlődnek: az abrakzab teljes kifejlődéséhez az égöv melegebb tájain 16, hidegebb részein 22 hét elegendő, ezért még Norvégiában is termesztik, egészen az é. sz. 69°30'-ig. Korán kell vetni, hogy a még nyirkos földben jól meggyökeresedjen. A kötött földet alá kell hengerelni, vagy a vetés után boronálni. A trágyázást nagyon meghálálja.

A világ legnagyobb zab termelői közé tartozik Oroszország, Kanada, Ausztrália, Lengyelország és Spanyolország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben a zabot több mint 70 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 22 millió tonnát. 2021-ben Oroszország az világ éves zab termésének a 16%-át, kb.:3,5 millió tonnát adta.

Felhasználható része(i): magját, levél, szalma


Tartalmaz:→ 0,1-0,2% (levélben 0,3-1,3%) szaponin (avenacosid A és B szteroid szaponinok), flavonoid (pl. apigenin típusú vitexin, izovitexin, luteolin-típusú izoorientin, orientin, izoskoparin és tricin-glikozidok), fenil-etil-amin hordenin, betain, trigonellin, glukan, pentosan, kesztoz, neokesztoz. A szemben zsíros olaj, fehérje, kisebb mennyiségben szaponinok, flavonoidok, aminok trigonellin, vanilin (a termés héjában), szaponin, E-vitamin, fehérje, szemtermésben ásványi sók.
Gyógyhatása(i): Az Amerikai Diabétesz Szövetség ajánlja a cukorbetegségben szenvedőknek, az oldható rostok segítenek a vércukorszint ingadozások elkerülésében: a magas rosttartalmú ételek késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet, korpa és a kenyér csökkenti a vér koleszterinszintjét, kifejlett növény főzelékével depressziót, a változó korral járó ösztrogénhiányt, megfázást, övsömör okozta gyengeséget, szklerózis multiplexet kezelnek. A zabliszt hintőpor (hámló bőrre), lemosószer (száraz vagy ekcémás bőrre) használható.

Felhasználása[szerkesztés]

Az abrakzab (termesztett zab) ismert takarmánynövény. Magyarországon főleg lóabrak; a Felvidéken régebben, ínséges időkben időnként szálkás kenyeret (zabhalusa) sütöttek lisztjéből. Észak-Európában kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle, angolszász nyelvterületen elterjedt reggeli étel zabpehelyként, továbbá a glutén-mentes étkezésben alternatívaként használt a liszt kiváltására. Háztartásbeli felhasználásra zabliszt vásárolható a kereskedelemben, vagy otthon készíthető zabpehelyből darálóval.[1]

Mostanság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a diétázók és az egészséges életmódot élők között. Rostban és tápanyagban gazdag, ennek pedig az az oka, hogy bár hántolják, ezzel azonban nem távolítják el a csírát és a korpát. A zabban levő oldható rostok csökkentik az LDL, azaz a "rossz koleszterin" mennyiségét, miközben nem csökkentik a HDL, vagyis a "jó koleszterin" szintjét.[2][3] Egy ideje már az Amerikai Diabétesz Szövetség ajánlja a cukorbetegségben szenvedőknek az olyan gabonafélék fogyasztását, mint a zab. Az oldható rostok segítenek a vércukorszint ingadozások elkerülésében: a magas rosttartalmú ételek késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet.[4]

Lásd még: Zab


Magyar Wikipédia: Zab }}
A Wikimédia Commons tartalmaz Zab témájú médiaállományokat.
  1. The Sparkpeople cookbook: love your food, lose the weight, Galvin, M., Romnie, S., May House Inc, 2011, ISBN 9781401931339, 98. oldal.
  2. Archivált másolat. [2017. február 22-i dátummal az https://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/zabpehely-a-koleszterincsokkento-reggeli# eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
  3. http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/high-blood-cholesterol/in-depth/cholesterol/art-20045192
  4. http://www.medicalnewstoday.com/articles/311409.php