Sablon:Ipari növények-trt

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ipari növények-trt
(A teljesség igénye nélkül…)

Árpa

(Hordeum vulgare, Syn:) A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga.

Búza

(Triticum aestivum, Syn:) Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a durumbúzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak.

Rozs

(Secale cereale, Syn:) A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya.

Tritikálé

(Triticum × Triticosecale, Syn:) A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta. Általában takarmánygabona-növénynek termesztik.

Kukorica

(Zea mays, Syn:) Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény.

Kender

(Cannabis, Syn:) A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.

Len

(Linum, Syn:) A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van
rostlen, olajlen, kéthasznú len.

Rizs

(Oryza sativa, Syn:) szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.

Zab

(Avena sativa, Syn:) Fontos táplálékunk, emellett takarmányozásban is fontos szerepet játszik. Jó biológiai értékű, magas E-vitamin tartalmú. Szalmáját is takarmányként használják. Gyakran termesztik keverék-zöldtakarmányként borsóval, bükkönnyel párosítva.

Cukorrépa

(Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima, Syn:) A cukorrépa (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.

Cukornád

(Saccharum, Syn:) A cukornád a perjefélék (Poaceae) gazdaságilag a világon a legjelentősebb.

Cukorcirok

(Sorghum, Syn:) A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka, a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű
amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.

Szójabab

(Glycine max, Syn:) vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett.

Napraforgó

(Helianthus annuus, Syn:) Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.

Olajfa a mediterrán térségben terjedt el.

Földimogyoró

(Arachis hypogaea, Syn:) A földimogyoró vagy amerikaimogyoró a kétszikűek osztályába a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el.

Olajpálma

(Elaeis guineensis, Syn:) Az olajpálma vagy afrikai olajpálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó, egyenlítői területekre jellemző faj.

Repce

(Brassica napus, Syn:) a káposztafélék családjának nemzetségébe tartozó, értékes ipari növény; a magjából olajat ütnek.

Kaucsukfa

(Hevea brasiliensis, Syn:) Előbb a vadon növő fákat használták, majd a XIX. században (ekkor kezdett fellendülni a gumiipar) Brazíliában jelentek meg az első kaucsukfa-ültetvények. Jelenleg a világon termelt kaucsuk 70%-át három ország adja
Thaiföld, Malajzia, Indonézia.

Gumipitypang

(Taraxacum, Syn:) Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik (Szu). A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon.

Szentjánoskenyérfa

(Ceratonia siliqua, Syn:) A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).

Közönséges jegenyefenyő

(Abies alba, Syn:jegenyefenyő) A közönséges jegenyefenyő Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fája; a legnagyobb termetű európai fenyő. Fáját főként az építőiparban, bányászatban stb. hasznosítják.
Template-info.svg A sablonról [Sablondok. infó] [Sablon szerkesztés] [Infó szerkesztés]
Ez a sablon a Lista-sablonok közös sablondokumentációja.

Paraméterek[szerkesztés]

nincsenek

Másolható minta[szerkesztés]

A beillesztése: » {{Ipari növények-trt}}


Lásd még[szerkesztés]

  1. Itt nézhetsz utána, hogy ennek a sablonnak az esetleges megváltoztatása mely lapokra van kihatással→
  • Szerkesztővita:KeFe/Tesztlapok/Teszt-03 ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Szerkesztő:KeFe/Minták ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/Szentjánoskenyér (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/N/Napraforgó (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/C/Cukorrépa (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Haszonnövények (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/C/Cukornád (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/B/Búza (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/K/Komló (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/G/Gyékény (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/G/Gyapot (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/J/Juta (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/H/Házi len (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/R/Repce (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/Sz/Szentjánoskenyérfa (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/L/Len (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/K/Közönséges jegenyefenyő (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/Z/Zab (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/T/Tritikálé (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/C/Cukorcirok (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/S/Szójabab (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/O/Olajpálma (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/G/Gumipitypang (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Növények/K/Kaucsukfa (beillesztve) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Sablon:Ipari növények (átirányítás) ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
  • Sablon:Tartalomjegyzék sablonok listája ‎ (← erre mutató hivatkozások | szerkesztés)
    1. A információs lapokat a Kategória:Közös sabloninformációk helyen gyűjtöttük össze.

    Kategória:Növények sablonjai

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Sablon:Ipari_növények-trt&oldid=355768”