„Növények/B/Bojtorjánsaláta” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{növény-abc}} |
{{növény-abc}} |
||
[[Fájl:Lapsana communis 003.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Bojtorjánsaláta]] |
|||
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|| }} |
{{latin|Lapsana communis| }} |
||
{{népies| }} |
{{népies| }} |
||
:A közönséges bojtorjánsaláta vagy egyszerűen bojtorjánsaláta az őszirózsafélék növénycsaládjának Cichorieae nemzetségcsoportjába tartozó Lapsana nemzetség egyetlen faja – a korábban ide sorolt négy kelet-ázsiai fajt az új Lapsanastrum génuszba helyezték át, mivel velük együtt a Lapsana polifiletikus volt. Európa nagy részén és Észak-Ázsiában őshonos, sokfelé pedig inváziós fajként terjedt el (Észak-Amerika, Chile, Új-Zéland, Ausztrália). Magyarországon gyakori, félárnyékos, bolygatott területeken, nyílt erdőkben, kertekben található meg. |
|||
: |
|||
:A bojtorjánsaláta lágyszárú, egy- vagy kétéves növény. 30–100 cm magasra megnőhet (a tipikus 50 cm), szára felálló, elágazó, tejnedvet nem tartalmaz. Levelei szórt levélállásúak, a tőlevelek általában épek, tojásdadok, a középső levelek tagolatlanok, ép széllel vagy karéjos fogakkal, a felsők keskeny-lándzsásak, finoman fűrészeltek. |
|||
:Június-augusztusban virágzik. Az 1–2 cm átmérőjű virágfészkeket 8-15 világossárga nyelves virág alkotja, a szár csúcsán laza bogas virágzatban.[8][9] A virágok csak napfényes időben nyílnak ki, a délelőtti órákban 6-11 óra között, délutánra már becsukódnak. A zigomorf nyelves virágok vége csipkézett, öt fogacskában végződik. A virágokat méhek és zengőlégyfélék látogatják, de az önbeporzás is lehetséges. A húszmagvú kaszattermés nem bóbitás. Terjesztése a szél által és állati úton (hangyák) egyaránt történik |
|||
:Fiatal (április-júniusban szedett) hajtásait már az ókori Rómában is fogyasztották; felhasználhatók salátákban vagy a spenótfőzelékhez hasonlóan is elkészíthető. Mivel ki nem nyílt virágai mellbimbóra emlékeztetnek, a szignatúratan alapján mellfekély ellen használták. |
|||
: |
|||
:Gyógynövényként hashajtó, vízhajtó, hatásos cukorbetegség ellen. |
|||
{{ellenjav|-}} |
{{ellenjav|-}} |
||
<br /> |
<br /> |
||
| 22. sor: | 27. sor: | ||
{{Ehető növények-trt}} |
{{Ehető növények-trt}} |
||
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Lapsana communis|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
A lap 2020. december 1., 06:14-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
Bojtorjánsaláta
- (Lapsana communis, Syn: )
- Más neve(i):
- A közönséges bojtorjánsaláta vagy egyszerűen bojtorjánsaláta az őszirózsafélék növénycsaládjának Cichorieae nemzetségcsoportjába tartozó Lapsana nemzetség egyetlen faja – a korábban ide sorolt négy kelet-ázsiai fajt az új Lapsanastrum génuszba helyezték át, mivel velük együtt a Lapsana polifiletikus volt. Európa nagy részén és Észak-Ázsiában őshonos, sokfelé pedig inváziós fajként terjedt el (Észak-Amerika, Chile, Új-Zéland, Ausztrália). Magyarországon gyakori, félárnyékos, bolygatott területeken, nyílt erdőkben, kertekben található meg.
- A bojtorjánsaláta lágyszárú, egy- vagy kétéves növény. 30–100 cm magasra megnőhet (a tipikus 50 cm), szára felálló, elágazó, tejnedvet nem tartalmaz. Levelei szórt levélállásúak, a tőlevelek általában épek, tojásdadok, a középső levelek tagolatlanok, ép széllel vagy karéjos fogakkal, a felsők keskeny-lándzsásak, finoman fűrészeltek.
- Június-augusztusban virágzik. Az 1–2 cm átmérőjű virágfészkeket 8-15 világossárga nyelves virág alkotja, a szár csúcsán laza bogas virágzatban.[8][9] A virágok csak napfényes időben nyílnak ki, a délelőtti órákban 6-11 óra között, délutánra már becsukódnak. A zigomorf nyelves virágok vége csipkézett, öt fogacskában végződik. A virágokat méhek és zengőlégyfélék látogatják, de az önbeporzás is lehetséges. A húszmagvú kaszattermés nem bóbitás. Terjesztése a szél által és állati úton (hangyák) egyaránt történik
- Fiatal (április-júniusban szedett) hajtásait már az ókori Rómában is fogyasztották; felhasználhatók salátákban vagy a spenótfőzelékhez hasonlóan is elkészíthető. Mivel ki nem nyílt virágai mellbimbóra emlékeztetnek, a szignatúratan alapján mellfekély ellen használták.
- Gyógynövényként hashajtó, vízhajtó, hatásos cukorbetegség ellen.
- Ellenjavallat: -
Lásd még: A növényről
- Magyar Wikipédia: Bojtorjánsaláta
