Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Gyógygombák/Kései laskagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Kései laskagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Késői laskagomba
Késői laskagomba
(Pleurotus ostreatus, Syn: )
Más neve(i): Népi nevei termőhelyére, színére, valamint termésének az idejére utalnak: fehér lasa (Gyergyó), feketehátú (Moldva), bükkfagomba (Bánság, Csík), bükkfalasa (Kászon), bükkgomba (Beregi járás), fagygomba (Zemplén), kék törzsök (Máramaros), őszi lasagomba (Sóvidék), szürke lasa (Gyergyó).
A késői laskagomba az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a pereszkefélék családjához tartozó faj.
Latin nevét onnan kapta, hogy ősszel és télen terem. Szeptembertől márciusig a lombos és tűlevelű erdőkben, élő vagy elhalt fák ágain vagy tuskóján terem. Kora tavasszal is előfordul, bár akkor ritkább.
Élő vagy elhalt lombos fákon, ezek ágain telepszik meg, az egyik legtovább szedhető gombafajta, de újabban sokfelé termesztik is.
Nagyon rövid tönkkel kapcsolódik az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz.
Kalapja húsos, kövér, egyfajta tengeri kagylóra emlékeztető alakú, amely 8‑15 cm átmérőjűre is megnő. A kalap felszíne fiatalon viaszos bevonatú, kékesszürke színű, ami később hússzínűre, vagy barnára változik.
Spóratermő lemezei fehérek, spórái lilák.
A még fiatal gomba kalapját kell gyűjteni, amikor a húsa még fehér és rugalmas, az idősebb példányok húsa már szívóssá válik, ezért kevésbé ízletes.
Felhasználják leves, raguleves és sültek ízesítésére, de pörköltnek is elkészíthető, legjobb, ha más ehető gombával keverten készül.
Számos ókori forrásban, így például a Védákban is említést tesznek a gombák orvosi felhasználásának jelentőségéről. A Rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, míg a Kínaiak az élet elixírjének tartották. A mai orvostudomány biokémiai elemzéssel igazolta az ókori feltevéseket, hogy a laskagomba fajok gyógyászati felhasználása megalapozott.
A laskagomba sejtfalát felépítő kitint a szervezet N-acetil-D-glükózaminná (glükózamin) hidrolizálja, ami hatásosnak bizonyult az degeneratív ízületi elváltozások kezelésében, valamint sportolók ízület és porcerősítés céljából táplálékkiegészítőként is használják.
A szárított késői laskagombában 2,8%-ban található meg a magas koleszterinszint és a keringési megbetegedések kezelésére használt lovastatin. A lovastatint természetes módon tartalmazó késői laskagomba hatásosságát a koleszterinszint csökkentésben számos állatkísérlettel bizonyították.
Tartalmazza a pleuran nevű poliszacharidot, amelyet immunstimulánsként ismernek. A pleuran hatásosságát kimutatták az intenzív edzés során bekövetkező fehérvérsejt aktivitás csökkenés kezelésében, illetve egy 2011-es 50 atlétán elvégzett 3 hónapos kísérlet során kimutatták, hogy a késői laskagombából kivont pleuran csökkentette a felső légúti megbetegedések gyakoriságát és megnövelte az atléták vérében előforduló fehérvérsejtek számát.
Kísérlettel igazolták, hogy a késői laskagomba gátolja az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében illetve megelőzésében.


Ellenjavallat: Ez a szócikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem alkalmas betegségek kezelésére.
A gyógygombákat is tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények alkalmasak lehetnek betegek kiegészítő terápiájára, de semmiképen sem helyettesítik a hagyományos orvosi terápiát.

Lásd még

[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

A Wikimédia Commons tartalmaz Kései laskagomba témájú médiaállományokat.