Növények/V/Vidrafű
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Vidrafű
- (Menyanthes trifoliata, Syn: )
- (Drog(ok):Menyanthidis trifoliatae folium Trifolii fibrini folium )
- Más neve(i): hármaslevelű vidrafű, bolyhosvirág, keserű háromlevelű fű, keserű-háromlevelűfű, pároshere, vidraelecke, vízi elecke és a keserű lóhere
A vidrafű a fészkesvirágzatúak közé tartozó vidrafűfélék családján belül a Menyanthes nemzetség egyetlen faja, korábban a tárnicsfélék családjába sorolták. Gyógynövény, Magyarországon azonban védett.
- Az északi félteke zsombékosaiban, láprétjeiben, égeresekben található meg, főleg sík vidékeken. Európa nagy részén előfordul, Ázsiában és Észak-Amerikában a kipusztulás szélén áll. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombságban és a Csombárdi-rét Természetvédelmi Területen él.
- Lágy szárú, 10–30 centiméter magas, évelő vízinövény. Pionír faj. Az iszapban vízszintesen kúszó, mintegy ujjnyi vastag gyöktörzséből fejlődnek önálló kocsányokon a hosszú nyelű, hármasan összetett levelei, később pedig ugyancsak külön kocsányon a virágzat. A levélalapokat 5–10 cm hosszú, hártyás szélű hüvely jellemzi, az összetett levelek mindhárom levélkéje nyeletlen, kopasz, húsos, 3–10 cm hosszú, elliptikus, hullámos élű, erezetük élre-futó szárnyas.
- A növény Magyarországon április-május környékén virágzik. Laza fürtben csoportosuló virágainak sziromlevelei fehér, piros vagy lila színűek, cimpákra tagolódnak, jellegzetesen fehér rojtosak. Borsó nagyságú tokterméseiben sok mag fejlődik.
- Hármasan összetett leveleit (legfeljebb 3 cm hosszú kocsánnyal) gyűjtik drognak (vidrafűlevél, Trifolii fibrini folium vagy Menyanthidis trifoliatae folium). A száradás során 6 kg-nyi frissen szedett levélből lesz 1 kg száraz levél. A drog szagtalan, íze keserű.
- Tartalmaz:keserű szekoiridoid-glikozidok (foliamentin és mentiafolin), keserű monoterpén alkaloidok (gencianin). 1% meniantin keserű glikozidát, gencianin glikozidát, pektint, szaponint, 5% cseranyagot, 0,07% illóolajat, zsírosolajat, kolint, enzimet, viaszt, flobafént, fitoszterint, protokatekinsavat, meniantol aglikont tartalmaz.
- Gyógyhatása(i): A vidrafűlevelet hagyományosan étvágygerjesztőnek és hízókúránál használják forrázat (tea) vagy kivonat formájában, gyomorkeserű-likőrök alkotóeleme. - Fokozza a gyomornedv-elválasztást és a nyáltermelést, továbbá gátolja prosztaglandinok és a leukotrién B4 bioszintézisét és emiatt különleges gyulladásgátló hatása van. - A népi gyógyászatban lázcsillapításra használják (ezt azonban a hatóanyagok nem magyarázzák). - A homeopátia lázrohamok, fej- és izomfájdalom esetén alkalmazza. - Többféle gyógykészítmény alkotóeleme.
- Fűszernövényként a levelét használták korábban sör ízesítésére is.
- Vidrafű elenjavallat: A vidrafűlevélnek előírás szerint alkalmazva nincs ismert káros mellékhatása. Keserű íze megakadályozza túlzott fogyasztását, ami hányást okozhat. Napi adagja maximum 1 g.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Vidrafű
