Más neve(i): réti sóska, kerti sóska vagy egyszerűen sóska
A mezei sóska, a keserűfűfélék családjába tartozó évelő, lágyszárú levélzöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Chilében is.
30–50 cm magas, ovális levelei csomóban nőnek, két oldalt a nyél mellett, kis csúcsokat alkotva behasítottak. Apró pirosas színű virágai a szár végén kalászban nőnek, bugavirágzatot alkotnak. A virágzás május elejétől egészen augusztusig tart.
Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti, melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot, valamint A-vitamint tartalmaz. Fő hatóanyagai a flavonoidok, cserzőanyagok és polifenolok. A gyökérben tannin, antrakinonok és naftalén-diolészterek találhatóak.
Gyógyhatása(i): Régen vértisztítóként alkalmazták. Immunrendszer erősítő, vizelethajtó, nyákoldó hatású. A gyökeréből készült kivonatát gyomor- és bélhurut esetén használják, gyengén hashajtó hatású, míg a terméséből készült kivonat hasmenésre javasolt.
A spenótból készült főzelékhez hasonló jellegű étel készíthető belőle, de használják saláták ízének fokozására, valamint levesek, omlettek készítésénél is.
A borsmustárhoz (rukola) hasonlóan nyers, fiatal, zsenge leveleit olaszos tésztákhoz is szokták keverni, így azok könnyebbek és rostban gazdagabbak tőle.
Frissen szedve kedvelt gyerekcsemege.
Ellenjavallat: A sóskában található oxálsav vese- és húgyhólyagkövek képződését segítheti elő hosszú távon, valamint a reumás és ízületi gyulladásos betegek fájdalmait is fokozhatják, ezért ilyen esetekben érdemes kerülni a fogyasztását.
_Rumex_acetosa_-_Habit.jpg)
Lásd még: Mezei sóska
