Növények/P/Pasztinák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | P
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3649 bájt

Növények

Pasztinák

Növények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

{SUBPAGENAME}}
Pasztinák
Pasztinák
(Pastinaca sativa, Syn:-)
Más neve(i): Paszternák, fehérrépa, peszternák, olaszrépa, latin nevéből pasztinák, helytelenül édesgyökérnek (Glycyrrhiza glabra) is nevezik.

A pasztinák az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék családjába tartozó faj, amely a sárgarépával (Daucus carota subsp. sativus) rokon és Európában őshonos gyökérzöldség. Nemzetségének a típusfaja. Zöldség novény.

Már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A levelét nem használják. A petrezselyemnél nagyobb tápértékű, ezért ezt az újra közkedvelt növényt a konzervipar is használja. A 16-22 centiméter hosszú gyökér a petrezselyemnél gazdaságosabb, édeskés, sima felületű és fűszeres ízű.
A pasztinák vadon élő alakja rétek, legelők, szántók, utak széle, árkok és gyomtársulások lakója. Leginkább az üde vagy közepesen száraz, mély rétegű, nitrogénben és káliumban gazdag vályogtalajokat kedveli.
A növény maggal szaporodik, a virágokat főleg legyek és bogarak porozzák meg. Hasonló a petrezselyeméhez, csak vízigényesebb. A magokat kora tavasszal vetik el, egymástól 30 centiméteres távolságra. Szárazság esetén ajánlott öntözni. 4-5 leveles korban egyelik, gyakran kapálják. A virágzási ideje július-augusztus között van.
A pasztinák kétéves, élesen barázdált és szőrös szárú, 30-100 centiméter magas növény. Szára felálló, és felső részén elágazik. Levelei egyszer, ritkán kétszer szárnyaltak, 3-7 pár levélkéi, melyek mintegy 5 centiméter hosszúak, többé-kevésbé ülők, tojásdad vagy lándzsás alakúak, gyakran karéjosak vagy hasogatottak. Az ernyővirágzat 5-15 sugarú, mintegy 10 centiméter széles, a virágok élénksárgák, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. Az egész növény erősen sárgarépa-illatú, amit különösen akkor érzünk, ha a leveleket megdörzsöljük.

Az ősszel kiszedett gyökereket, száraz homokba rakva, fagymentes helyen tárolják.


Tartalmaz: termésben zsíros olaj, 1-4% illóolaj (főleg szerves savak észterei), termésben és levélben még kumarin, furokumarin (imperatorin, bergapten, pastinacin, xanthotoxol, xanthotoxin, izopimpinellin), gyökérben kb. 0,35% illóolaj, furokumarinok, alkaloid pastinacin
Gyógyhatása(i): Hatóanyagai hasonlóak a petrezselyeméhez, gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén jó hatású. népgyógyászatban gyomor-, kő- és hólyagpanaszok esetén (diureticum).



Pasztinák ellenjavallat: A levél érintése, az arra érzékenyeknél, bőrgyulladást okozhat.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Pasztinák


A Wikimédia Commons tartalmaz Pasztinák témájú médiaállományokat.