Növények/P/Pasztinák
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Pasztinák
- (Pastinaca sativa, Syn: -)
- Más neve(i): Paszternák, fehérrépa, peszternák, olaszrépa, latin nevéből pasztinák, helytelenül édesgyökérnek (Glycyrrhiza glabra) is nevezik.
A pasztinák az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék családjába tartozó faj, amely a sárgarépával (Daucus carota subsp. sativus) rokon és Európában őshonos gyökérzöldség. Nemzetségének a típusfaja. Zöldség novény.
- Már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A levelét nem használják. A petrezselyemnél nagyobb tápértékű, ezért ezt az újra közkedvelt növényt a konzervipar is használja. A 16-22 centiméter hosszú gyökér a petrezselyemnél gazdaságosabb, édeskés, sima felületű és fűszeres ízű.
- A pasztinák vadon élő alakja rétek, legelők, szántók, utak széle, árkok és gyomtársulások lakója. Leginkább az üde vagy közepesen száraz, mély rétegű, nitrogénben és káliumban gazdag vályogtalajokat kedveli.
- A növény maggal szaporodik, a virágokat főleg legyek és bogarak porozzák meg. Hasonló a petrezselyeméhez, csak vízigényesebb. A magokat kora tavasszal vetik el, egymástól 30 centiméteres távolságra. Szárazság esetén ajánlott öntözni. 4-5 leveles korban egyelik, gyakran kapálják. A virágzási ideje július-augusztus között van.
- A pasztinák kétéves, élesen barázdált és szőrös szárú, 30-100 centiméter magas növény. Szára felálló, és felső részén elágazik. Levelei egyszer, ritkán kétszer szárnyaltak, 3-7 pár levélkéi, melyek mintegy 5 centiméter hosszúak, többé-kevésbé ülők, tojásdad vagy lándzsás alakúak, gyakran karéjosak vagy hasogatottak. Az ernyővirágzat 5-15 sugarú, mintegy 10 centiméter széles, a virágok élénksárgák, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. Az egész növény erősen sárgarépa-illatú, amit különösen akkor érzünk, ha a leveleket megdörzsöljük.
Az ősszel kiszedett gyökereket, száraz homokba rakva, fagymentes helyen tárolják.
- Tartalmaz
- - termésben zsíros olaj, 1-4% illóolaj (főleg szerves savak észterei), termésben és levélben még kumarin, furokumarin (imperatorin, bergapten, pastinacin, xanthotoxol, xanthotoxin, izopimpinellin), gyökérben kb. 0,35% illóolaj, furokumarinok, alkaloid pastinacin
- Gyógyhatása(i): Hatóanyagai hasonlóak a petrezselyeméhez, gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén jó hatású. népgyógyászatban gyomor-, kő- és hólyagpanaszok esetén vizelethajtó - (diureticum).
- Levesek (hús-, bab-, burgonya leves), köretek, raguk készítéséhez használjuk. Leveléből a petrezselyemhez hasonlóan zöldfűszer készíthető. Gyökerét és levelét az éttermek használják szívesen, mert kiadósabb aromája miatt kevesebb kell belőle. Magjának zamata a kapormagra emlékeztető.
- Pasztinák ellenjavallat: A levél érintése, az arra érzékenyeknél, bőrgyulladást okozhat.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Pasztinák