Gomba/Ehető gombák/Isztriai szarvasgomba

Gombák

Isztriai szarvasgomba

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gombanevek változásai • Gomba fajták • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

---

Isztriai szarvasgomba

(Tuber magnatum, Syn: )

Más neve(i): Hagymaszagú főúri gímgomba, mágnás szarvasgomba, piroshúsú szarvasgomba, piemonti szarvasgomba, Olasz fehér szarvasgomba

Étkezési érték: Ehető gomba!. Illata nagyon intenzív, fokhagymára emlékeztet, de annál kellemesebb.

Az egyik legdrágább, legexkluzívabb faj.

Termőtest

szabálytalan gumó, az összes szarvasgomba közül a legnagyobb alaki változatosságot mutatja, gyakran teljesen gömbölyű, de lehet dudorosan lapos is.

Mérete a cseresznyétől alma nagyságúig terjed. Színe is változatos, feltevések szerint a gazdanövénytől is függő. A perídium színe okkersárgától olívaolaj-sárgáig vagy akár zöldesszürkéig változhat. Felszíne sima, esetleg kisebb gyűrődések, repedések, barnás foltok tarkíthatják. A gleba kemény állagú, számos érrel átszőtt, eleinte fehéres, vajszínű vagy sárgásfehér, majd mogyoróbarnás, itt-ott lehet benne pirosas elszíneződés.

Mikroszkopikus tulajdonságok

Az aszkuszokban 1-4 többé-kevésbé gömbölyű spóra található.

Színük sápadt barnássárga, méretük: (20) 25-32 (37) x (15) 20-30 (35) µm.

A spóra felszíne recés-hálózatos, viszonylag szabályos sokszögű hálószemekkel.

Termésidő

Októbertől december végéig. Magyarországon szeptember második felétől, október elejétől terem, a fő termőidőszak általában október második fele és november első fele. Ha enyhe az időjárás, december végéig terem.

Előfordulás

Közép- és Észak-Olaszország mellett a horvátországi Isztriai-félsziget a legismertebb termőterülete. Az utóbbi évtizedekben azonban kiderült, hogy gyakori a Balkán félsziget több részén, különösen Szerbiában, de előfordul Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban is. Egyes vélemények szerint a balkánról terjedt el nyugatra, Olaszország felé.

1998-ban megtalálták (Bagi István és Lilla kutya) Magyarországon is, néhány évvel később pedig Románia déli részén is előkerült.

Hazai előfordulása szórványos, és az ország déli részére korlátozódik: ez a faj ismert előfordulásának legészakibb pontja.

Fontosabb gazdanövények és növénytársulások: Sokféle gazdanövénye közül nálunk kiemelkedő fontosságú a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a fehér nyár ( Populus alba ).

Tőlünk délebbre szélesebb tartományban megtalálja életfeltételeit, gyakori partnerei a különböző fűz, gyertyán, mogyoró és tölgy fajok. Tipikus növénytársulása a keményfás ártéri erdők, síkságok (kisebb kiterjedésben szélesebb dombsági völgyek, hegylábak) egykori vagy mai árterének magasabb szintjein kialakult jó növekedésű erdők. A vízrendezések miatt az elöntés ma már igen ritka.

Hasonló területen fekvő tisztán fehér nyaras élőhelyek, ha nem is tipikusan a Kárpát-medencében, de a balkánon a legjobbaknak számítanak.

Kisebb facsoportok vagy akár magányos fák alatt is gyakran találni. Ahogy haladunk délebbre, már nem csak sík vidéken, hanem magasabban is (de ugyanúgy nedves) völgyekben, domboldalakon is megtaláljuk, patak menti füzesekben, gyertyánosokban.

Talaj

Folyó- vagy patakvölgyek jó vízellátású, nedves, meszes talajaiban terem. Olaszországi vizsgálatok szerint a főbb kémiai talajtulajdonságok tekintetében az isztriai szarvasgomba termőtalaja (magas kémhatás 7,5-8 pH, nagy mésztartalom), nagyon hasonlít a francia szarvasgombáéhoz, de talajaik fizikai felépítésében jelentős eltérések figyelhetők meg. Az isztriai szarvasgomba fészkeire a finomabb talajrészecskék és a jobb víztartó képesség a jellemző. Szintén olaszországi kutatások szerint a következő feltételeknek kell teljesülni a terméshez: a nedvesség majdnem állandó jelenlétével összekapcsolt makroporozitás, az aktív mész jelenléte, a levegőzés és az oxigén meghatározott mértéke a talajban. Viszonylag kevés minta alapján végzett Kárpát-medencei vizsgálatok alacsonyabb kémhatást (5,5-7,0 pH), változó, de többnyire alacsony vagy hiányzó mésztartalmat (0-5 %), magas szervesanyag-tartalmat (7-10 %) és ez utóbbival összefüggésben igen magas talajkötöttségi értékeket mutattattak ki.

Egyéb tudnivalók

Laza, homokosabb talajban alakja inkább kerekded, gömbölyű, míg kötött talajok esetén inkább szabálytalan, összepréselődött alakot ölt.

Olasz forrás szerint fűz vagy csertölgy alatt a gleba sötétebb színű, élénk erezettel, míg mogyoró vagy nyár alatt a gleba inkább világos, fehér vagy sárgás.

Hárs alatt ugyanez feltűnően vörös foltos, fűz alatt pedig a perídium is sötétebb, és hálózatosan repedezett.

A többi szarvasgombához képest tényleg földalatti gomba, hiszen általában mélyebben, gyakran 10-20 (30) cm mélységben fejleszt termőtestet.

A Kárpát-medencében becslések szerint csupán néhány kilogrammot sikerül évente összegyűjteni.

Megjegyzés

Az előírások szerint október 1-től december 31-ig gyűjthető, a rendeletben foglalt feltételekkel.

Lásd még

• Gombákról bővebben
• Gombás ételek
• Magyar Wikipédia: Isztriai szarvasgomba

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

A vidékfejlesztési miniszter 24/2012. (III. 19.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről