Más neve(i): 'piros ribiszke, ribiszke, ribizke, piszke, ribizli
A ribizli fehér vagy piros bogyókat termő cserje, fűszer és gyógynövény. A feketeribizli(Ribes nigrum) és a dísznövényként ültetett aranyribiszke(Ribes aurenum) egyaránt közeli rokona.
Vadon Európa nyugati felén őshonos. A Kárpát-medencének főleg a nyugati, déli részén ligeterdőkben, cserjésekben fordul elő. Kedveli a nyirkosabb erdőket, erdőszéleket.
A ribizli 1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz. Hímnős virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak. Termése úgynevezett álbogyótermés, melynek színe a fajtától függ. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Bogyófürtjei éretten is a bokrokon maradnak.
A Kárpát-medencében mindenütt termeszthető, de a nagyon napsütéses és teljes árnyékos helyeket nem kedveli. A forró napsütésnek erősen kitett helyeken levelei sárgulnak, majd el is hullanak. A napsütéses helyeken íze, aromája jobb, és cukortartalma is nagyobb lesz. A teljes árnyékot nem, de a magas páratartalmat kedveli. A legnagyobb teleket is jól bírja, tehát nem fagyérzékeny, de a tavaszi utófagyok azért kárt tehetnek benne.
Megterem az agyagos és homoktalajokon is, de a mérsékelten nedves, közép kötött, mély termőrétegű talajokat kedveli. A fekete ribizlinél jobban elviseli a kevésbé savanyú, sőt a meszes talajt is. A kerti termesztés elhanyagolásakor elvadulhat.
A rendszeres gyomirtáson és a nagyon sok új hajtásnak a válogatásán kívül évente az elöregedő, már keveset termő ágak eltávolítását és csak a szükség szerint alkalmazott permetezést igényli.
Kellemesen savanykás íze, magas C-vitamin tartalma miatt friss fogyasztásra, gyorsfagyasztásra, valamint gyümölcsíz (dzsem, lekvár), gyümölcslevesek, bólék, s a gyerekek által kedvelt ribizlimártás[1] alkotórészeként is használják. Hideg technológiával készíthető belőle szörp[2], és gyümölcsbor[3] készítésre is kiválóan alkalmas, így nem veszti el magas C-vitamin tartalmát.
A kertészeti szakkönyvek szinte kivétel nélkül ajánlják a kert díszítő elemeként sövénynek, térelválasztónak (pergola).
A levélpirosító ribiszke-levéltetű, áttelelő tojás alakban a ribiszke bokrokon telelnek. A fakadással csaknem egy időben kikelnek a levéltetű ősanyák.
A levélpirosító ribiszke-levéltetű migráló faj, május vége felé gyomnövényekre váltanak majd ősszel visszatérnek tojásrakás végett a szárnyas nőstények .
Közvetlen fakadás után védekezni kell a levélpirosító ribiszke-levéltetű ellen (ha már piros dudorokat látunk elkéstünk a védekezéssel)
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
