Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Ehető gombák/Tavaszi csigagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Márciusi csigagomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Tavaszi csigagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk



Tavaszi csigagomba
Tavaszi csigagomba


Tavaszi csigagomba
(Hygrophorus marzuolus, Syn: -)
Más neve(i): Tavaszi nyirokgomba, márciusi csigagomba
Magyarországon védett gomba! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016)

Étkezési érték: ehető, de védett. Ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!

Az osztatlan bazídiumú gombák, azon belül a csigagombafélék családjába tartozó ehető, védett gombafaj.

Kalap

4-12 cm széles, fiatalon domború, széle sokáig aláhajló, majd ellaposodik, idősen benyomottá, gyakran szabálytalanná, sőt pereme hullámossá is válhat; eleinte a moha vagy a talaj alatt csaknem fehéres, kissé szürkén foltos, idősen a felszínre kerülve gyorsan megszürkül, végül szürkésfekete lesz; felülete matt, fiatalon deres.

Lemezek

kissé lefutók, ritkán állók, szélesek, vastagok, a kalap szélénél gyakran villásan elágazók, a tönk közelében eresen összekötöttek lehetnek; fiatalon fehéresek, majd megszürkülnek, de élük világos marad.

Tönk

5-8 cm hosszú, 1-2,5 cm vastag, hengeres; fehéres, idősen megszürkül; felülete selymesen szálas, a csúcsánál kissé pelyhes.

Hús

vastag, kemény; fehéres, a kalapbőr alatt és a tönkben kissé szürkés; gyengén édeskés illatú, íze nem jellegzetes.

Előfordulása

március-április; savanyú talajú főleg fenyő-, ritkábban lomberdőben nő; nagyon ritka faj.
Magyarországon védett!


Hasonló fajok

az ehető szagos csigagomba.


Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi csigagomba témájú médiaállományokat.