Gomba/Ehető gombák/Sziki csiperke
< Gomba | Ehető gombák
(Agaricus bernardii szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gombanevek változásai • Gomba fajták • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Sziki csiperke
- (Agaricus bernardii, Syn: Agaricus maleolens, Pratella bernardii, Fungus bernardii, Agaricus campestris subsp. bernardii. )
- Más neve(i): Halszagú csiperke
Étkezési érték: Ehető gomba!
- A sziki csiperkét Lucien Quélet francia mikológus írta le először 1879-ben Psalliota bernardi néven. Tudományos nevét G. Bernardról kapta, aki a kutatásban felhasznált példányokat gyűjtötte La Rochelle mellett. Pier Andrea Saccardo 1887-ben átsorolta az Agaricus nemzetségbe.
- A sziki csiperke Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában (beleértve Mexikót) és Új-Zélandon fordul elő. Magyarországon az Alföldön, főleg a Hortobágyon gyakori, helyenként tömeges is lehet.
- Homokos talajú, szikes réteken, legelőkön, vagy a tengerpartokon nő, ahol a sókoncentráció viszonylag magas. Terjedőben van az utak mentén, ahol a téli jégmentesítéshez sót szórtak ki és az kimosódott a környező talajba. Júniustól októberig egyesével vagy csoportosan; legelőkön boszorkánykörben is nő. Egy csehországi vizsgálat kimutatta, hogy a nehézfémmel szennyezett talajból felveszi az ezüstionokat. Míg a talajban az ezüst koncentrációja alig érte el az 1 mg/kg-ot, a szárított gombakalapokban mennyisége 544 mg/kg-ra rúgott (a tönkben kb. feleennyi).
- A sziki csiperke szürkésfehér színű, alacsony, széles és lapos kalapú, a csiperkefélék családjába tartozó gombafaj. Ehető, bár nyersen kellemetlen szagú lehet. Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Új-Zélandon fordul elő a tengerpartokon, szikes réteken, legelőkön, ahol a talajnak magas a sótartalma.
- A sziki csiperke termőtestének kalapja fiatalon domború, amely idővel kilaposodik. Átmérője többnyire 5–15 cm között van, de kivételes esetben 30 cm-esre is megnőhet. Felülete sima és száraz; színe szürkésfehér vagy halvány barnássárga árnyalatú, idővel barna foltok jelenhetnek meg rajta. Bőre vastag, lehúzható. A fiatal példány kalapjának széle erősen begöngyölt. Az idősebb gomba felszíne táblásan, pogácsaszerűen felrepedezik.
- Húsa vastag, merev; fehér színű, de vágásra, nyomásra előbb vörösbarna-narancsvörösre változik ami később halványszürke, szürkésbarnás lesz. A színváltás eléggé lassú is lehet. Szaga enyhén sós, de lehet kellemetlen is.
- Lemezei sűrűn állóak, nem nőttek a tönkhöz. A lemezek fiatalon hússzínűek, szürkés-rózsaszínek, ami a spórák érésével vörösbarnává majd csokoládébarnává sötétedik. Tönkje belül tömör, vaskos, zömök: 4–10 cm magas és 2–4 cm vastag. A fiatal gomba lemezeit vékony hártya takarja, ami ahogy nő, felszakadozik és maradványai fehér gallért alkotnak a tönk közepe táján.
- Kissé kellemetlen szaga ellenére ehető, jóízű gomba. Íze az ízletes csiperkéhez hasonlít, csak kissé rágósabb és sósabb lehet.
- Szaga a sütés, főzés során eltűnik. Nem ajánlott nagy mennyiségben fogyasztani, mert emésztési zavarokat okozhat.
- Spórapora sötétbarna. A spórák sima felületűek, oválisak, 6-7,5 mikrométer hosszúak és 5-6 mikrométer szélesek. A bunkó formájú, 14–25 mikrométer hosszú és 4–7 mikrométer széles spóratermő bazídiumokon négy spóra érik.
Hasonló fajok
- A szintén ehető ízletes csiperke (Agaricus bitorquis) hasonlít a sziki csiperkéhez, de neki kettős gallérja van, nincs kellemetlen halszaga, húsa nem vörösödő és kalapja nem repedezik fel táblásan. 1975-ben a Hortobágyon leírták az Agaricus bernardii formist, amelyik kisebb spórái és nem vörösödő húsa különböztet meg a sziki csiperkétől, ezt azonban a MycoBank nem ismeri el különálló fajnak.
- Valamennyi csiperkefajnál gondolni kell a gyilkos galócával való összetéveszthetőségre, különösen a fiatal példányok esetén. A sziki csiperkénél a rózsaszín lemezek, a bocskor hiánya és a termőhely (erdő helyett réteken, legelőkön) különböztetik meg tőle.
 | Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Magyar Wikipédia: Sziki csiperke
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány
