Gomba/Ehető gombák/Erdei szegfűgomba

Gombák

Erdei szegfűgomba

Gomba portál•Mikológia•Gombacsaládok•Gombalista (HU-La)• Gombanevek változásai•Gomba fajták
Ehető gombák•Gyógygombák•Nem ehető gombák•Mérgező gombák•Gombamérgezések•Védett gombák
Gombák eltevése•Gombás ételek•Gombavizsgálat•Gombanaptár•Gomba szótár•Mit-mihez használjunk

---

Erdei szegfűgomba

Erdei szegfűgomba

Erdei szegfűgomba

(Marasmius wynneae, Syn: -)

Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba, amelyet - bár kicsiny - érdemes gyűjteni. Leginkább levesnek alkalmas.
Jellemzés

Fehéres színű, szegfűgomba illatú. Lemezei ritkán állók A tönk töve sötét vörösesbarna. Többnyire csoportos.

Kalap

Kicsiny, 1-6 cm széles, eleinte domború, később lapos. Színe fehéres, de lehet rózsás, lilás, szürkés vagy feketés is. A széle idős korban többnyire bordás.

Lemezek

Ritkán állók, nem lefutók, fehérek, olykor halványan sárgásak vagy barnásak. Spórapora fehér.

Tönk

Karcsú, egyenes, merev, 3-8 cm hosszú, 2-5 mm vastag. Felül fehéres-sárgás, lefelé fokozatosan sötétebb, középen vörösbarna, alul lilásfekete színű. Általában kissé csoportos, 3-6 példány nő együtt.

Hús

Fehéres, a kalapban vékony, rugalmas, merev, a tönkben igen szívós.

Szag és íz

A mezei szegfűgombához hasonlóan szegfűszegszagú.

Termőhely és idő

Erdőben a talajon, korhadó leveleken, kis csoportokban seregesen terem. Nyáron és ősszel sokfelé gyakori.

Hasonló fajok

- A mérges gombák közül hasonlítanak hozzá

- a parlagi tölcsérgomba,

- a kisfehér tölcsérgomba és

- a viaszfehér tölcsérgomba, de azoknak lemezei sűrűn állók és lefutók. Mindegyiktől különbözik illatával és az alján sötét színű, szívós tönkjével is.

- A mezei szegfűgombától megkülönbözteti fehéres színe és termőhelye.

- Az ugyancsak ehető rozsdásszárú fülőke lemezei sűrűn állók.

Lásd még

• Mikológia
• Gombákról bővebben
• Gombás ételek
• Magyar Wikipédia: Erdei szegfűgomba

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány