Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Ehető gombák/Szagos rókagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Craterellus lutescens szócikkből átirányítva)


Gombák

Szagos rókagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk



Szagos rókagomba
(Craterellus lutescens, Syn: Korábban:Cantharellus aurora, Cantharellus lutescens, Cantharellus xanthopus)
Más neve(i): Fénylő rókagomba, sárgatönkű rókagomba


Étkezési érték: Ehető gomba! és ízletes, de szórványos megjelenése miatt nincs nagyobb jelentősége.

A szagos rókagomba a rókagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, tűlevelű és lombos erdőkben élő gombafaj.


Kalap

3-7 cm széles, először benyomott, majd tölcsér alakú lesz, széle hullámos és fodros, a tönk felett erősen bemélyedt. Felszíne benőtten szálas vagy kissé pikkelyes, de idővel csupasszá válik. Vékonyhúsú, száraz, színe matt, okker- vagy sötétbarna.

Termőréteg

a kalap alsó része kezdetben csaknem sima. Később sekély, keresztkötésekkel ellátott, hosszan lefutó erek vagy ráncok borítják, amelyek idősen fehéren hamvasak lesznek.

Tönk

3-9 cm hosszú és 0,5-1,2 cm vastag, lefelé kiszélesedő és az alján elkeskenyedő, máskor szabálytalanul hengeres, de gyakrabban összenyomott, belseje üreges. Színe arany- vagy narancssárga.

Hús

a termőtest húsa vékony, puha, szálas és fehéres. Finom ízű és erős, édeskés, mirabellára emlékeztető illatú. Idős korban azonban nincs kellemes szaga.

Előfordulás

augusztustól november elejéig fenyőerdőkben, főként lucosokban fordul elő, de bükk alatt is terem.
Domb- és hegyvidéken, savanyú talajon növő faj. Helyenként nem ritka.


Lásd még

[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos rókagomba témájú médiaállományokat.