Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Ehető gombák/Nagy csigagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Nagy csigagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Nagy csigagomba
Nagy csigagomba
(Hygrophorus penarioides, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: ehető gomba, de étkezési szempontból közepes értékű.


Kalap

9-15 cm széles, fiatalon domború, széle sokáig aláhajló, idővel ellaposodik, de közepe gyakran púpos marad; fehéres, közepe idővel többé-kevésbé krémszínű lesz, felülete csupasz, fiatalon tapadós, de hamar szárazzá válik.

Lemezek

vastagok, ritkán állók, fiatalon fehéresek, majd rózsaszínes árnyalattal krémszínűek lesznek, a tönkre lefutók.

Tönk

fehéres, alsó részében krémszínű vagy okkersárgás, felülete száraz, csúcsán korpás, hengeres, alja elvékonyodó.

Hús

fehéres, a tönk aljában okkersárgás, vastag, kemény.

Spóra

elliptikus vagy csaknem kerek, 5-6,5 x 4-4,5 µm. Spórapora fehér, nem amiloid.

Előfordulás

IX-X; tölgy alatt nő. Magyarországon helyenként nem ritka faj.


Hasonló fajok

- száraz csigagomba.

Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy csigagomba témájú médiaállományokat.