Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Ehető gombák/Barna csengettyűgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Változékony csengettyűgomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Barna csengettyűgomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Barna csengettyűgomba
(Pluteus cervinus, Syn: -)
Más neve(i): Változékony csengettyűgomba


Étkezési érték: Ehető gomba!

Kalapja változó barnás színű, zsírfényű, lemezei eleinte fehérek, később rózsaszínre változók. Tönkje a kalapból csuklószerűen kifordítható. Korhadó fán, többnyire egyenként terem.

Kalap

Félgömb alakúból kiterülő, 5-15 cm széles, vékony húsú. Színe a termőhely és idő szerint igen változatos, többnyire barna, szürkésbarnás, de lehet fehéres, kékesszürke, fekete-barna is. Gyakran felhőzetesen foltos, tarka, sugarasan rajzolt, de lehet még pikkelyes is. Felülete selymes-szálas, nyirkosan fényes, zsírfényű.

Lemezek

Színük kezdetben fehér, majd lassan rózsaszínen át hússzínű, végül piszkos-vöröses lesz. Spórapora rózsaszínű. Spórái rózsaszínűek, tojásdadok. Termőrétegében jellegzetes cisztidák vannak.

Tönk

Megnyúlt, hengeres, eléggé merev, a kalapból csuklósan kifordítható. 5- 12 cm hosszú, 0,5 -1,5 cm vastag. Fehér, de többnyire szürkésbarnásan vagy feketésen felhős, és rajta - főleg alul - hosszanti, finom, rásimuló feketés szálak húzódnak.

Hús

Fiatal korban rugalmasan kemény, később puha, vizenyős, és igen törékeny lesz. A kalapban vékony, a tönkben tömör, szálkás, rostos. Színe fehér.

Szag és íz

Enyhe, nem jellemző.

Termőhely és idő

Majdnem egész évben, ugyanazon a helyen ismételten is termő, gyakori gomba. Faanyagon, fatönkön, tuskókon, mindenféle erdőben és erdőirtás helyén, többnyire magányosan vagy kettesével-hármasával terem. Aránylag száraz időben is előjön.

Felhasználás

A fiatal gomba igen jó ízű, ehető, az idősebbtől az étel kissé nyálkás lesz. Törékeny, vizenyős, nem állóképes húsa miatt árusításra alkalmatlan. A tönk alsó része szálkásan rostos, ezért azt ne tegyük az ételbe.

Hasonló fajok

- Sokáig fehéren maradó lemezei miatt könnyen pereszkének lehet nézni. A hasonló pereszkéktől és fülőkéktől csuklósan kiforduló tönkje és rózsaszínre váló lemezei által különbözik. A szürke és a nagy döggomba valamint a tövisaljgomba lemezszíne hasonló, de a tönkjük nem fordítható ki csuklósan, azon kívül nem korhadó fán teremnek.
- A barna csengettyűgombának rokona a fehér csengettyűgomba. Ez kisebb termetű, törékenyebb. Kalapja, tönkje fehér, szürkésfehér. Elhalt faanyagon, olykor gyümölcsfák faanyagán is, többnyire egyenként terem.
- Rokona a nagyobb termetű, meglehetősen ritka, hulladék anyagokon, főleg fűrészporon, a talajon termő csoportos csengettyűgomba is. Ennek kalapja világos sárgásszürkés.


Lásd még

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna csengettyűgomba témájú médiaállományokat.