Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Ehető gombák/Osztott pöfeteg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Osztott pöfeteg

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Osztott pöfeteg
Osztott pöfeteg
Osztott pöfeteg
(Pisolithus arhizus, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: feltételesen ehető gomba.: fiatalon ehető, de ritka, ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!

Az osztott pöfeteg az áltriflafélék családjába tartozó, az északi féltekén elterjedt, lombos- és fenyőerdőkben élő gombafaj.


Termőtest

5-10 cm széles, akár 20 cm magas is lehet, szabálytalan gumó, bunkó vagy zsák formájú, alján gyakran vastag, sárgás micéliumköteggel; piszkos okker, -barnás, olívaszínű.
A burok vékony, bőrszerű, törékeny, felülte matt, csupasz, egyenetlen, éretten szabálytalanul felszakadó.
Belsejében fiatalon sárga, borsó nagyságú, ibolyás fekete falú spóratartalmú kamrák találhatóak, amelyek éretten – a termőtest csúcsi részéből kiindulva – megbarnulnak és szétporlanak.
Szaga és íze kellemes, erősen fűszeres.

Spóra

spórapora sötét rozsdabarna, spórája kerek, sűrűn tüskés, 7-9 mikron, csira pórusa nincs.

Előfordulás

Júliustól - szeptemberig, homokos talajú fenyőerdőben, különösen kéttűs fenyő alatt, homokbányákban, meddőhányókon. A Földközi-tenger mellékén gyakori, hazánkban ritka faj; mikorrhizás[1] gomba.

Megjegyzés

megbízható adatok szerint az Upponyi-hegységben és Hegymeg határában lombos fák alatt is találták! (Szerk.)


Hasonló fajok

- rőt áltrifla.

Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Osztott pöfeteg témájú médiaállományokat.
  1. *- a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.