Ugrás a tartalomhoz

Növények/Zsírosolajok/Kókusz olaj

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 3483 bájt

Szakácskönyv

Kókusz olaj



Kókusz olaj
(Oleum Cocois, Syn: )
Más neve(i): kókuszvaj


A kókuszolaj a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből (koprából) készített növényi olaj. A szárított táplálószövet értékes exportcikk a termelő országokban. Mivel a kókuszolaj 24 °C alatt megdermed, kókuszzsírnak is nevezik.
A frissen sajtolt kókuszolaj színe fehér, íze és szaga különös, de kellemes. Könnyen avassá válik, ilyenkor íze és szaga csípős, karcos lesz. A kókuszolaj szobahőmérsékleten vajszerű (emiatt kókuszzsírnak is nevezik), 24 °C-on megolvad. Füstpontja 177 °C, a főzőolajok közül ez kezd legmagasabb hőmérsékleten toxikussá válni, az olaj többszöri használata is engedélyezett, nem kell minden használat után kicserélni.

Három fajtája ismeretes az olaj készítésének módja szerint:

- Hidegen sajtolt kókuszolaj
- Szűz kókuszolaj vagy Virgin Coconut (VCO)
- Finomított kókuszolaj
A hidegen sajtolt kókuszolaj folyékony átlátszó tiszta folyadék. Amennyiben az olajat nem hőkezelik, akkor hidegen sajtolt kókuszolaj, így a kókusz minden pozitív tulajdonsága megjelenik az olajban kellemes kókuszaromájú lesz és a szerkezete sem módosul.
A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át az RBD (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis finomítás, színtelenítés, szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogénezték.

A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonimaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.

Az olaj színe sárgás, íze és szaga semleges, 24°C alatt dermed. A finomított kókuszolaj RBD eljáráson megy keresztül, így tiszta, színtelen és szagtalan olajat kapunk, amely kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez. A finomítás során az olaj elveszíti a benne található értékes vitaminokat és aminosavakat, így a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk.
Hidrogenizálás hatására az olaj magasabb hőmérsékleten is stabil marad és a vele készített ételek hosszabb ideig eltarthatóak, ám kis mennyiségű transz-zsír is keletkezik, mely káros a szervezetre.
A kókuszolajat elsősorban főzésre és sütésre, az ipar margarin gyártásra, sütőipari és édesipari termékek készítésére használja.
Kis mennyiségben a kozmetikai ipar is felhasználja szappangyártásra.

Zsírsavösszetétele

[szerkesztés]
Rövid jelölés Triviális név Százalék
6:0 kapronsav 0,5
8:0 kaprilsav 7,8
10:0 kaprinsav 6,7
12:0 laurinsav 47,5
14:0 mirisztinsav 18,1
16:0 palmitinsav 8,8
18:0 sztearinsav 2,6
20:0 arachinsav 0,1
18:1 olajsav 6,2
18:2 linolsav 1,6


Lásd még: Bővebben Natúr gyógytea Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Kókusz olaj
A Wikimédia Commons tartalmaz Kókusz olaj témájú médiaállományokat.