Az északi félteke mérsékelt övében 15 acsalapu faj él, közülük kettő hazánkban is előfordul. Az acsalapu nemzetség fajai a fészkesvirágzatúak családjába tartoznak.
A közönséges acsalapu a Kárpát-medence hegyvidékein mindenfelé gyakori. Forrásos, vizenyős helyeken, patakok mentén helyenként tömegesen nő, az úgynevezett magas kórós növénytársulás jellegzetes alkotóeleme. Rendszerint kétlaki, évelő növény. Hússzínű női virágzatai fürtben jelennek meg még a levelek kifejlődése előtt, március-áprilisban.
A szár kezdetben arasznyi, de a magvak beérésekor már 1 méterre megnyúlik. A porzós virágzatú fürt alacsonyabb és fakóbb színű. Felálló, kerekded, szíves vállú levelei egyenlőtlenül fogasak, átmérőjük a fél métert is elérheti. Felül mattzöldek, fonákjuk fiatalon szürkés-molyhos, később kopaszodó. Vaskos, hengeres, helyenként üreges gyökértörzse, barna, belül fehéres színű, melyből ujjnyi vastag tarackoló gyökerek fejlődnek.
Rokonfaja a fehér acsalapu(Petasites albus) középhegységeinkben csak helyenként, de a Kárpátok magashegyi bükköseiben, lucosaiban gyakrabban található. Leveleinek fonáka fehér molyhos, virágzata fehér, gyöktörzse vékonyabb. Később, április-májusban nyílik.
Felhasználható része(i): Napjainkban leveleit (Petasitidis folium) és gyökeres gyöktörzseit (Petasitidis rhizoma et radix) egyaránt használják. A drogok szeszkviterpén alkoholokat és azok észtereit, továbbá illóolajat, flavonoidokat és más egyéb anyagot tartalmaznak. Petasin nevű alkaloidjának a papaverinnél 14-szer erősebb görcsoldó hatása van.
Gyógyhatása(i): A népi gyógyászatban mindkét faj leveleit használták sebek és duzzanatok borogatására. - A népi állatgyógyítók pedig tőgygyulladás esetén használják, ugyancsak borogatószerként. - A drogok görcsoldó, fájdalomcsillapító hatásait gyógyszeripari készítményekben érvényesítik, melyeket görcsös fájdalmakkal járó idegi eredetű panaszok, valamint tüdőasztmás betegek kezelésére használnak.