Növények/H/Hegyi árnika
(Arnicae montana szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Hegyi árnika
- (Arnicae montana, Syn: )
- Drog Arnicae flos,
- Más neve(i): Diószegi Sámuelnél kappanőr, Tompa Mihálynál árnyékfű, Benkőnél olasz útifű, Horvátországban az anyagyökeret a nép is Aster montanus-nak nevezi. Népies nevei: árnika, angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olasz-útifű, angyalital-gyökér, Szent János virága, lúgfű, lucciánfű, hájvirág
- A hegyi árnika a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó faj. Az árnika nemzetségnek közel harminc faja közül csak kettő él Európában; ezek közül az egyik a hegyi árnika, Európa, Ázsia és Észak-Amerika magasabb hegyvidékeinek gyógynövénye. Magyarországon védett, bár 1999-re kipusztult.
- A hegyi árnika mészkerülő faj, hegyi réteken, erdőszéleken, szőrfű-gyepekben nő. Magyarországon a Soproni-hegység területén a Hidegvíz-völgyben (Soproni Tájvédelmi Körzet), a Kőszegi-hegységben (Kőszegi Tájvédelmi Körzet) és a Vendvidéken Szakonyfalu, Kétvölgy és Alsószölnök mellett (Őrségi Nemzeti Park) ismerték előfordulásait, azonban ezekről a helyekről 1999-re kipusztult. Markovics Tibor a Kőszegi-hegységbe telepített vissza példányokat, melyek közül 2011-re mintegy tíz egyed megmaradt.
- Többnyári növény, magassága 30–60 cm, gyöktörzzsel tenyészik. Az alsóbb levelek 5–15 cm hosszúak, 2–5 cm szélesek, visszás-tojásdad alakúak és tőlevélrózsát alkotnak. A felsőbb szárlevelek ülők, a száron átellenesen helyezkednek el, hosszúkás-lándzsás vagy elliptikus alakúak, tompák, kissé húsosak, csaknem kopaszak, épek, szélük többnyire ép vagy ritkán kissé fogazott. A száron fejlődő, összességében sárga–narancssárga színű, 1–5 fészekvirágzat májustól júliusig virít, az esetleges másodvirágzás augusztusig eltart. A fészkek átmérője a sugárvirágok nélkül 1,5–4 cm. A fészek belső részét alkotó fészekpikkelyek és kocsányok többnyire vörösessárga színűek, rövid és puha, mirigyes szőrökkel bozontosak. A bibék felfelé megvastagodnak és kúp alakú csúccsal végződnek. A sugárvirágok szálas-hosszúkásak és sötétsárgák. Szőrös kaszattermés fejlődik a termőkből.
- A rokon nemzetségek hozzá hasonló megjelenésű fajainak, mint például a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) vagy a fűzlevelű ökörszem (Buphthalmum salicifolium) szárlevelei szórt állásúak, így könnyen megkülönböztethetők tőle.
- Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett! Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A növény virágzatát használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a hatóanyag-tartalma.
- Tartalmaz:→ A növény arnicint, szeszkviterpén-laktonokat (helenalint, dihidrohelenalint), flavonoidokat, illóolajat, cserzősavat tartalmaz. pszeudoguaján típusú szeszkviterpénlaktonok (azaz pszeudoguajanolidok) 0,3–1,0% (kizárólag helenalin típusúak); flavonoidok 0,4–0,6% (flavon és flavonol, szabad és glikozidos formában); illóolaj 0,2–0,35% (mely áll 40–50% zsírsavból, kb. 9% n-alkánból, timolszármazékokból valamint mono- és szeszkviterpénekből).
- Fűszer- és gyógynövény. Az árnikából már a XVI. században előállítottak olyan kivonatokat, amelyeket egyaránt használtak külsőleg és belsőleg különféle betegségek kezelésére.
- Orvosilag azelőtt leginkább mint izgatószert használták, főleg lázas bántalmak miatt kimerült embereknél. Gyakran házi szerként használták zúzott, enyhén gyógyuló, vagy üszkös sebek borogatására, leginkább a belőle készült tea vagy tinktúra alakjában.
- A hegyi réteknek dísze, de hasznos orvosi növény, ezért néhol kertben is tartják. Virága (Arnicae flores) és a gyökere (Arnicae radix) erős és kellemetlen fűszerszagú, keserű-csípős ízű. Régebben idegbetegség ellen hathatós izgatószernek használták, sőt külsőleg köszvény, törés, bénulás, általában minden mechanikai ok következtében támadt baj (lelki megrázkódtatás stb.) ellen, de belsőleg ma már nem használatos. Ellenben az Arnicae-tinctura régebben sok betegség ellen nagyra becsült orvosság volt.
- Gyógyhatása(i): Hatásos gyulladás- és fájdalomcsökkentőként ismert, külsőleg fertőtlenítő, sebgyógyító hatású, kelések, vérömlenyek, csonttörések okozta ödémák, zúzódások, rándulások kezelésére ajánlott. - Enyhíti a rovarcsípések okozta viszketéseket, de ismeretes fertőtlenítő hatása is. - Reumatikus panaszok, valamint rovarcsípések helyén kialakult gyulladások kezelésére. - Az árnika segít a felületi visszérgyulladás gyógyulási folyamatában. - Borogatószerként, illetve tinktúra formájában, zúzódások, törések kezelésén kívül rovarok csípésére, ízületi gyulladásokra, izomfájdalmakra is alkalmazható. - Sérülésekre elsősorban kenőcsként népszerű.- A homeopátia a túlerőltetés okozta izomfájdalmak kezelésére alkalmazza.
- Alkalmazás formája: csak külsölegesen; tinktúra (50–70%-os alkoholos kivonat), forrázat vagy félszilárd topikális készítmények.
- Adagolás: az érintett területet napi 2–4 alkalommal kell bekenni a félszilárd készítménnyel (krémmel) vagy a vízzel ötszörös térfogatúra hígított tinktúrával.
- Kivonatként a hígított tinktúrát alkalmazzák a szájüreg nyálkahártya-gyulladásai esetén.
- Évszázadok óta használták sebek, zúzódások, fagysérülések kezelésére, valamint reumatikus fájdalmak gyógyítására.
- Ellenjavallat: Különösen allergiás hatások. Sérült bőrön (pl. sérülések, lábszárfekély stb.) való tartós alkalmazás esetén viszonylag gyakran fellép hólyagképződéssel kísért ödémás bőrgyulladás, ezen kívül ekcéma. Szemmel, nyálkahártyákkal, sérült bőrrel, mellbimbóval való érintkezést kerülni kell. Nem szabad rá kötést helyezni. Belsőleges alkalmazása kerülendő, mert nagyobb adagokban szívmegállást okozhat. A szekszviterpén laktonok az arra érzékeny egyénekben allergiás bőrreakciókat válthatnak ki, ilyenkor az árnika virágzatából készült készítmények további használata nem javasolt. Adása 12 éven aluli gyermekeknek nem javasolt.
Lásd még: Hegyi árnika
- Magyar Wikipédia: Hegyi árnika
