Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vízimenta
Vízimenta
- (Mentha aquatica, Syn: Drog: Menthae aquarticae herba )
- Más neve(i): Fekete menta, balzsamfű vagy balzsamka, téli saláta, vízi torma
A vízimenta az ajakosvirágúak rendjén belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj.
- A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika.
- Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették
- A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény. :Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt. Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszúk 2-6 centiméter.
- A rózsaszín vagy lila virágok állrörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak. Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő állörvük jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.
- A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő. Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik.
Hatóanyagai
- Drogja (Menthae aquarticae herba) szabadlinalool, linalilacetát, carvon, szeszkvirterpén tartalmú illóolajat, cseranyagot tartalmaz.
Gyűjtése
- A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.
- A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.
- Gyógyhatása(i): Teája szélhajtó, idegerősítő, valamint gyomorbántalmak, májbetegségek, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. - Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják
Ellenjavallat
- -
-
Virágok -
Levelei -
Szár keresztmetszete
Lásd még: Bővebben Gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Vízimenta
