A vízi menta az ajakosvirágúak rendjén belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj.
Előfordulása
A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.
Alfajok
Mentha aquatica subsp. aquatica
Mentha aquatica subsp. litoralis
A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény. :Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt.
Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszúk 2-6 centiméter.
A rózsaszín vagy lila virágok álörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak.
Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő állörvük jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.
A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható.
Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő.
Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik.
A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.
Teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják