Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Magas aranyvessző

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 2005 bájt

Szakácskönyv

Magas aranyvessző



Solidago gigantea01.jpg
Magas aranyvessző
(Solidago gigantea Syn:Drog: Solidaginis herba)
Más neve(i): észak mimózája, jágerkender, késői, illetve kései aranyvessző magyarmimóza, magyarmimóza, nyárimimóza, semfűsemfa, vadmimóza.


Gyógynövényként is felhasználják: drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a Magyarországon őshonos közönséges aranyvesszőé.

Hatóanyagai Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 "), a szaponinok (2-3 %) és az illóolajok. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat, szaponin-, cseranyag-, rutin-, keserű-anyag-, nikotinsav- és kevés illóolajat is tartalmaznak.

A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából.
Virágos hajtása a drog, virágzatát többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik, hogy a szárítás során bekövetkező termésérés minél kevésbé következzen be. 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg száraz anyag, melynek bezsákolásánál a belélegzett szőrbóbiták nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknél, így csomagolás közben érdemes védeni a szemet, az orrot és a szájat.
Dísznövényként ültetik kertekbe, parkokba.
Az aranyvesszőfajok kaszattermését Észak-Amerikában az indiánok fogyasztották.


Magas aranyvessző elenjavallat:
-


Nyíl.gif Lásd még: Bővebben

Magyar Wikipédia: Magas aranyvessző


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magas aranyvessző témájú médiaállományokat.