Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Magas aranyvessző
Megjelenés
Magas aranyvessző
- (Solidago gigantea, Syn: Drog: Solidaginis herba)
- Más neve(i): észak mimózája, jágerkender, késői, illetve kései aranyvessző magyarmimóza, magyarmimóza, nyárimimóza, semfűsemfa, vadmimóza.
- Gyógynövényként is felhasználják: drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a Magyarországon őshonos közönséges aranyvesszőé.
Hatóanyagai Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 "), a szaponinok (2-3 %) és az illóolajok. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat, szaponin-, cseranyag-, rutin-, keserű-anyag-, nikotinsav- és kevés illóolajat is tartalmaznak.
- A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából.
- Virágos hajtása a drog, virágzatát többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik, hogy a szárítás során bekövetkező termésérés minél kevésbé következzen be. 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg száraz anyag, melynek bezsákolásánál a belélegzett szőrbóbiták nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknél, így csomagolás közben érdemes védeni a szemet, az orrot és a szájat.
- Dísznövényként ültetik kertekbe, parkokba.
- Az aranyvesszőfajok kaszattermését Észak-Amerikában az indiánok fogyasztották.
- Ellenjavallat:
- -
Lásd még: Bővebben
- Magyar Wikipédia: Magas aranyvessző