Szakácskönyv/Mit-mihez/O/Orvosi vízitorma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 2308 bájt

Szakácskönyv

Orvosi vízitorma


Orvosi vízitorma
Orvosi vízitorma
(Nasturtium officinale, Syn: )
Más neve(i): vízi zsázsa,
Az orvosi vízitorma a keresztesvirágúak rendjébe, ezen belül a káposztafélék családjába tartozó vízinövényfaj.
Kozmopolita. Heverő, legyökerező szárú, vízben vagy vizenyős helyen élő, évelő lágyszárú. Patak menti növényzetben néhol előfordul hazánkban is.
Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke. Az orvosi vízitorma tiszta, hideg vizű források és patakok mentén nő, az állóvizeket kerüli.
Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal.


Tartalmaz:→ glikozinolát glükonasturtiin, továbbá raphanolid

Leveles hajtásait virágzás előtt kell lecsipegetnünk és salátákat ízesíthetünk vele, amelyek a gyógynövény jellegzetes tormaíze miatt nagyon kellemes aromát kaphatnak.

Gyógyhatása(i): népgyógyászatban (aphrodisiacum), magzatelhajtó (abortivum), krónikus bőrbajokban, szájüreg-betegségek tüneti kezelésére. A homeopátia is felhasználja.


Felhasználjuk: Zsenge állapotban gyűjtve enyhén csípős ízű saláta vagy főzelék készíthető belőle. Fűszernövényként leves, mártás és hidegtál fűszereként használjuk. Hurutos betegségek esetén, gyógytea készítésére is alkalmas.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Orvosi vízitorma


A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi vízitorma témájú médiaállományokat.