Az orvosi vízitorma a keresztesvirágúak rendjébe, ezen belül a káposztafélék családjába tartozó vízinövényfaj.
Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Európában, Svédországtól Portugáliáig és Görögországig; a mérsékelt övi és trópusi Ázsiában, Törökországtól Indiáig és Észak-Afrikában őshonos. Betelepítették Afrika és Ázsia többi részeire is, valamint Ausztrálázsiába, Észak- és Dél-Amerikába is. A betelepített helyeken, inváziós fajnak bizonyult.
Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke.[1]
Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal.
Az orvosi vízitorma tiszta, hideg vizű források és patakok mentén nő, az állóvizeket kerüli.