Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Beléndek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 2266 bájt

Szakácskönyv

Beléndek


Beléndek
Beléndek
(Hyoscyamus niger, Syn: )
Más neve(i): Bolondító beléndek


Erősen mérgező!
A korai civilizációkban az istenek növényének számított, később az ördög művének tartották. A középkorban ez volt az egyik alkotóeleme a boszorkányzsírnak, mellyel ha bekenték magukat révületbe estek, képzeletben repülni tudtak. Az idők folyamán számos módon visszaéltek vele, mérget is kevertek belőle.
Élvezeti szer is volt, már Dioszkuridész is említi, hogy méhsörbe keverték magvait mákkal és ópiummal.
A germánok is kevertek beléndekmagot a sörükbe, ez volt az úgynevezett pilsen-sör, míg az 1516-os sörtörvény be nem tiltotta alkalmazását. (Ez a törvény tekinthető az első kábítószerellenes rendeletnek.) Viszont mint szerelmi bájital alkotó eleme továbbra is használatban maradt.
Magyarországon fogfájás ellen is alkalmazták. A kóróján megszáradt gyümölcseikben lévő magjait megszárították, szenet hevítettek, arra rászórták, majd a fogfájós betegnek pár percig, nyitott szájjal a felszálló gőzök fölött kellett maradnia.
A beléndeklevelet — maszlag- és nadragulyalevéllel együtt — asztmás köhögési rohamok csillapítására, füstölőporok és cigaretták, valamint fájdalomcsillapító és bódító hatású gyógyszerek készítésére használják.
Régebben a patikákban tartottak reumás fájdalmak elleni bedörzsölőszerként beléndekolajat.
A lókupecek beléndekmagot adtak be a lovuknak, hogy legalább az eladás alatt leplezzék a kehességüket.
A középkorban boszorkánykenőcsöt és bájitalt készítettek beléndekből.


Ellenjavallat: Erősen mérgező!


Lásd még: A növényről Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Beléndek


A Wikimédia Commons tartalmaz Beléndek témájú médiaállományokat.