Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Beléndek
Beléndek
- (Hyoscyamus niger, Syn: )
- Más neve(i): Bolondító beléndek
- Erősen mérgező!
- A korai civilizációkban az istenek növényének számított, később az ördög művének tartották. A középkorban ez volt az egyik alkotóeleme a boszorkányzsírnak, mellyel ha bekenték magukat révületbe estek, képzeletben repülni tudtak. Az idők folyamán számos módon visszaéltek vele, mérget is kevertek belőle.
- Élvezeti szer is volt, már Dioszkuridész is említi, hogy méhsörbe keverték magvait mákkal és ópiummal.
- A germánok is kevertek beléndekmagot a sörükbe, ez volt az úgynevezett pilsen-sör, míg az 1516-os sörtörvény be nem tiltotta alkalmazását. (Ez a törvény tekinthető az első kábítószerellenes rendeletnek.) Viszont mint szerelmi bájital alkotó eleme továbbra is használatban maradt.
- Magyarországon fogfájás ellen is alkalmazták. A kóróján megszáradt gyümölcseikben lévő magjait megszárították, szenet hevítettek, arra rászórták, majd a fogfájós betegnek pár percig, nyitott szájjal a felszálló gőzök fölött kellett maradnia.
- A beléndeklevelet — maszlag- és nadragulyalevéllel együtt — asztmás köhögési rohamok csillapítására, füstölőporok és cigaretták, valamint fájdalomcsillapító és bódító hatású gyógyszerek készítésére használják.
- Régebben a patikákban tartottak reumás fájdalmak elleni bedörzsölőszerként beléndekolajat.
- A lókupecek beléndekmagot adtak be a lovuknak, hogy legalább az eladás alatt leplezzék a kehességüket.
- A középkorban boszorkánykenőcsöt és bájitalt készítettek beléndekből.
- Ellenjavallat: Erősen mérgező!
Lásd még: A növényről Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Beléndek
