Növények/V/Vízi gázló

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | V
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2371 bájt

Növények

Vízi gázló

Vízi gázló


Vízi gázló
(Hydrocotyle vulgaris, Syn:-)
(Drog(ok):Cotyledonis aquaticae herba )
Más neve(i): -

Honos Európában, Elő-Ázsiában, Észak-Amerikában őshonos, de Közép- és Dél-Amerika országaiban is széleskörűen elterjedt. Behurcolták Afrikába, Délnyugat-Ázsiába, Ausztráliába és Európába is. Európában először Nagy-Britanniában észlelték 1980-ban, azóta tovább terjedt Hollandiába (1995), Németországba (2004), Belgiumba, Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba. Gyors növekedése, terjeszkedése miatt szerepel az európai inváziós fajok jegyzékén.

Magyarországon először 2006-ban észlelték Tapolcán, a Tapolca-patakban. A nagy tömegű, összefüggő állomány zavarta a vízlefolyást ezért kikotorták, de kipusztítani nem sikerült, rendszeresen irtani kell.

A vízi gázló 5–40 cm magas, vízben lebegő vagy legyökerező, évelő vízinövény. Zöldesfehér, húsos, törékeny, 4–15 cm-es tagokra osztott szára a vízben lebeg, vagy az aljzaton kúszik. A levelek, virágok, szárelágazások és a gyökerek a szártagok közötti csomókból erednek. Váltakozó állású, 4–10 cm-es levelei formája a kerektől a vese alakig változik, széle csipkés-karéjos, 2-6 mélyebb bevágással. A leveleket 2–3 mm vastag, 5–40 cm-es húsos levélnyél emeli a vízszín fölé.
Július-október között virágzik. Virágzata 5-10 kis, fehér virágból álló ernyő. Szára 1–6 cm hosszú, levéltelen.
Termése két résztermésre osztott, lapított gömb alakú, barnás kaszat. Hossza 2–25 mm, szélessége, 3-3,5 mm, a vízen képes messzire úszni.
Tartalmaz:csípős illóolaj, cserzőanyag, szaponinok
Gyógyhatása(i): régebben a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó szer (diureticum), külsőleg sebgyógyító.


Vízi gázló elenjavallat: -


Nyíl.gif Lásd még: Gyógyhatása

Magyar Wikipédia: Vízi gázló


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi gázló témájú médiaállományokat.