Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/E/Erdei iszalag

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1575 bájt

Növények gyógyhatása

Erdei iszalag

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Erdei iszalag
Erdei iszalag
(Clematis vitalba, Syn: -)
Drog Clematidis vitalbae folium,
Más neve(i): -
Az erdei iszalag a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj; a néhány közép-európai kúszónövényfaj egyike. Egyes vidékeken folyondárnak is nevezik. A Clematis nemzetség típusfaja.
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban, É-Afrikában. Fásodó szárú lián, erdőkben, cserjésekben az egész országban gyakori.


Tartalmaz:→ protoanemonin, anemonin, caulosaponin-glikozid, clematidol, szterolok
Gyógyhatása(i): diureticum, külsőleg ulcus cruris,
Felhasználjuk: A homeopátiában a zöld részeket igen ritkán, például felületes lábszárfekély „gyógyítására” használják fel.
Ellenjavallat: A friss növény a bőrt irritálja, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást válthat ki, elfogyasztva a vesét és a bélrendszert izgatja.


Lásd még: A növényről Mit-mihez Gyógytea Tanácsok

Magyar Wikipédia: Erdei iszalag
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei iszalag témájú médiaállományokat.