Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/T/Tyúkhúr

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1726 bájt

Növények gyógyhatása

Tyúkhúr

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Tyúkhúr


Tyúkhúr
(Stellaria media, Syn: -)
Drog Stellariae (mediae) herba ,
Más neve(i): közönséges tyúkhúr (csibehúr, tikhúr, tyúkbegy)


A tyúkhúr a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó, általánosan elterjedt, a nitrogénben gazdag talajokat kedvelő gyomnövényfaj.
Egyéves, hideg évszaki növény; ősszel vagy télen csírázik, majd áttelel.
Ez a növény Európában őshonos, azonban számos észak-amerikai térségbe is betelepítették.
Tartalmaz:→ A-vitaminban, C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és kvarcban gazdag.
Gyógyhatása(i): Vese- és májtisztító, kőoldó hatást tulajdonítanak neki. Tápláló, frissítő hatása miatt gyengélkedő betegeknek adják. A belőle főzött tea bevérzések ellen javasolt.


Felhasználjuk:A nyers, fiatal hajtásokból saláta készíthető kellemes, édes íze miatt. Omlettekbe sütve, vagy levesbe, főzelékbe főzve is fogyasztják.
Ellenjavallat: Szaponintartalma miatt fogyasztása nagyobb mennyiségben hasmenést, hányást okozhat egyes állatoknál (ló, szarvasmarha, bárány).


Lásd még: A növényről Mit-mihez


Magyar Wikipédia: Tyúkhúr
A Wikimédia Commons tartalmaz Tyúkhúr témájú médiaállományokat.