Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/K/Közönséges gyújtoványfű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2031 bájt

Növények gyógyhatása

Közönséges gyújtoványfű


Közönséges gyújtoványfű
Közönséges gyújtoványfű


Közönséges gyújtoványfű
(Linaria vulgaris, Syn: -)
Drog Linariae herba,
Más neve(i): -


A valódi kétszikűek közé tartozó görvélyfűfélék családjának egyik faja. Magyar nevét valószínűleg a virág gyertya lángjára emlékeztető alakjáról kapta.


Tartalmaz:→ Antirrhinin, phtosterin, parafin, linarin származékok, hangyasav. - A virágban zsíros-olaj.


Gyógyhatása(i): Külsőleg fekélyes sebekre, furunkulusra, pépes borogatásként-, belsőleg vízhajtóként alkalmazták. - Szem- és epeút gyulladásra, máj-, vese-, és lépbetegségekre, gyomorégésre, savtúltengésre, székrekedésre, aranyérre, prosztata megnagyobbodásra, éjjeli ágybavizelésre, vizelettartási gondokra alkalmazzák. - Bélféregűző és hashajtó hatása is elismert.


Felhasználjuk:'
A középkorban megbecsült gyógynövény volt. Külsőleg fekélyes sebekre, furunkulusra, pépes borogatásként, belsőleg vízhajtóként alkalmazták. A rontás ellenszerének tartották. A „rontás van rajta” azt jelentette, hogy valakin rossz varázslat ül. Ilyen rossz varázslatnak tartották az impotenciát vagy a lumbágót. Ezeket a varázslatokat úgy lehetett megtörni, hogy az ilyen ember megfürdött egy kád gyújtoványfüves vízben. Megelőzésként a rontás elkerülésére mindig magánál kellett hordani egy keveset a növényből.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez


Magyar Wikipédia: Közönséges gyújtoványfű

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges gyújtoványfű témájú médiaállományokat.