Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény. Az ókori görögök óta népszerű zöldségféle. Honos Európában, főként mediterrán országokban, továbbá Ny-Ázsiában. Nagy termetű, évelő, lágyszárú. Termeszthető, vadon nem fordul elő Magyarországon.
Európában főleg a Földközi-tenger térségében – leginkább Spanyolországban – termesztik, de konzervált formában az északibb területeken is fogyasztják. Az articsóka (Cynara cardunculus var. scolymus) Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény.
Az ókori görögök óta népszerű zöldségféle. Európában főleg a Földközi-tenger térségében – leginkább Spanyolországban – termesztik, de konzervált formában az északibb területeken is fogyasztják.
Magyarországon sokáig dísznövényként tartották.
Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű.
Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak.
Magról hajtva többnyire csak a második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő fészekvirágzatai a nyár végén jelennek meg a virágzati tengelyeken.
Április második felében állandó helyre, 1×1 m távolságra vetik, de így csak a következő évben szedhető, míg palántázással már az első évben is ad termést.
A palántaneveléshez már februárban melegágyba, cserépbe vetik a magot, márciusban válogatják a hajtásokat, és májusban ültetik ki állandó helyére. A hajtásválogatáskor leszedett rügydugványok továbbra is melegágyban tartva gyökereztethetők.
Víz- és tápanyagigényes növény. Ősszel az elvirágzott virágzati szárat kitörik, és felkupacolással, takarással védik a téli fagyok ellen – a védelmet a következő év áprilisában távolítják el. Ilyenkor ismét átnézik a hajtásokat, és a két legfejlettebbet hagyják meg. A virágzatkezdemény általában júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető.
Gyógyhatása(i): epehajtó (cholereticum), vizelethajtó (diureticum) (saluretikus), csökkenti a koleszterin lerakódását, antibiotikus gyomor- és bélhurutok, vastagbélgyulladás esetén (colitis), májvédő (hepatoprotectiv). Levéléből: Epehajtó, koleszterinszint csökkentő, emésztést segítő tea készíthető.
Felhasználjuk: Cyanopicrin-tartalma miatt keserű ízű italokhoz használható, konyhakerti zöldség is.
Konyhai használaban is hasznosítják főzelék, saláta, vagy levéltea formájában.
A levélteából naponta 2-3 csészényi fogyasztása ajánlott, amely élénkíti a testet, az izmokat, és fenntartja az általános fizikai közérzetet.
Zöldségnövényként az elhúsosodott virágzati tengelye és fészekpikkelyeinek töve képvisel táplálkozási értéket. Emiatt a fészekpikkelyekkel fedett virágzati bimbókat kocsányuk húsos részével együtt szedik le a növényről, majd blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után tálalják.
Az olasz és francia éttermekből nem hiányozhat. Vásárlásnál érdemes a kisebb bimbókat választani.
Készíthető belőle előétel fűszeres mártással, vagy megtölthető húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég citromlével meglocsolni.
Ellenjavallat: Az articsóka elkészítése során ne alkalmazzunk alumíniumedényt, mert megsötétedik benne.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
