Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/V/Vörös szantálfa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1168 bájt

Növények gyógyhatása

Vörös szantálfa

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Vörös szantálfa


Vörös szantálfa
(Pterocarpus santalinus, Syn: -)
Drog Santali lignum rubrum,
Más neve(i): -


Honos Indiai-szubkontinensen, termesztik Távol-Keleten a Fülöp-szigetekig. 7-8 m magas. A fatest sötétbíbor.


Tartalmaz:→ piros festékanyag izoflavon és genistein-származékok santalin (santalin A, B), santal, pterocarpin, homopterocarpin, stilben pterostilben, továbbá szeszkviterpének, izopterocarponol, pterocarptriol, eudesmol, cyptomeridiol, oleanol-származék, galluszsav, illóolaj (50%-a cedrol)
Gyógyhatása(i): tapasz, fogpor, szájvíz, füstölő, teafestő, lehet fejfájás csillapító.


Felhasználjuk:'
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Vörös szantálfa


A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös szantálfa témájú médiaállományokat.