Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/D/Deréce veronika

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1866 bájt

Növények

Deréce veronika

Deréce veronika
Deréce veronika
Deréce veronika
(Veronica beccabunga, Syn: -)
Más neve(i): ártéri veronika, vízi pólé, vízi-, vagy téli saláta, vízi deréce


A deréce veronika az ajakosvirágúak rendjén belül, az útifűfélék családjának egyik faja. A nemzetségbe mintegy 250 faj tartozik, amelyek közül a legismertebb az orvosi veronika (Veronica officinalis). A fajok többsége holarktikus; csak néhány él a déli mérsékelt égövben, illetve a trópusok hegyvidékein. Magyarországon mintegy 32 veronikafaj honos, és sok keverékfaj él, amelyek közül több könnyen összetéveszthető az orvosi veronikával.
Tartalmaz:→ '
Oxigén-dús patakok vizében, patak menti növényzetben, májustól augusztusig gyűjthető.
Gyógyhatása(i): Étvágyjavító hatású, régebben köszvény ellen használták, erős főzete, a belekre erősítő, vértisztító hatású.


Felhasználjuk: Nyersen is nagyon ízletes, a vízitormához hasonló ízű fűszer. A sós, kesernyés íze miatt akár salátaként használhatjuk. A friss növényhajtásokat lecsipdesve egész télen át fogyasztható.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Deréce veronika


A Wikimédia Commons tartalmaz Deréce veronika témájú médiaállományokat.