Más neve(i): szenna, alexandriai szenna, indiai szenna, anyalevél
A Szenna a hüvelyesek rendjébe pillangósvirágúak családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 250 fajt sorolnak ide. Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. 1-1,5 m-es cserje. Különösen D-Indiában, de más trópusi országokban is termesztik.
A hozzátartozó fajok drogjai:
Tartalmaz:→ levélben kb. 3% diantronglikozid (sennosid A, A1, B-F), kevés antrakinonglikozid (pl.rhein-8-gükozid), 2-3% nyálka-poliszaharid, flavonoid, naphtalinglikozid (tinnevellinglükozid, hidroximusicinglikozid), kb. 0,05% illóolaj (mono- és szeszkviterpének, fenilpropánok), poliol alexandriai szenna termésében 3,4% hidroxiantracén-származékok, tennevelly-iben 2,2% (diantronglikozidok: sennosid A, B, C, D), még kevesebb antrakinonglikozid, mint levélben
Gyógyhatása(i): A növénynemzetség tagjai diantron glikozidokat tartalmazó, a bélfalat izgató hatású, a vastagbélre ható, hashajtó (laxativum), gyógynövényekként is ismertek. A termés kevésbé erős hatású. Ezek a vegyületek gátolják a víz és az elektrolitok felszívódását, fokozzák a nyálkahártya permeabilitását és a bélmozgást. A nátrium és vízvisszaszívás csökkenése a bélrendszer Na+-K+-ATP-áz gátlásának a következménye. Számos kivonat és gyógyszer készül belőlük.