A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény. Honos Európa déli részein, É-Afrikában, Ny-Ázsiában. Az egész Földön sokfelé termesztik sorfának vagy szegélyként az 5-10 m magasra megnövő fát.
Tartalmaz:→ hüvelyfalban 30-70% szaharóz, 1-2% pektin, 2-3% nyálka-poliszaharid. Magban kb. 90% galaktomannan carubin, a hüvely jellegzetes szagát izovajsav okozza.
Gyógyhatása(i): pylorus-spasmus, dyspepsia, gastroenteritis esetén. Textil- és papíriparban, régebben élelmiszer- és gyógyszertechnológiában.
Felhasználjuk:A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát). A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott. A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják.
Ellenjavallat: A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mind ezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
