Növények/S/Seprőzanót
- (Cytisus scoparius , Syn: -)
- Drogok Scoparii herba, Spartii flos| Spartii semen| Spartii radix|
- Más neve(i): seprőzanót
- A seprűzanót a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjának Faboideae alcsaládjába tartozó évelő cserje.
- Nyugat- és Közép-Európában őshonos, az Ibériai-félszigettől északra a Brit-szigetekig és Dél-Skandináviáig, keletre Lengyelország és Románia területéig található meg. A napsütötte helyeket, az alacsony tengerszint feletti magasságon található száraz, homokos talajokat kedveli, gyakran ültetik is.
- Magyarországon az ország nyugati területeinek savanyú talajain őshonos. Természetes elterjedési területén kívül egyes helyeken inváziós fajjá vált.[3] Sokszor cserjéseket alkot.
- Az 50–200 cm magas cserje szára zöld, ágai vékony, ötélű vesszők, melyek felemelkednek vagy a földre terülnek. Könnyen lehulló, apró, nyél nélküli (ülő) tojásdad levelei közül a felsők osztatlanok, az alsók hármasan tagoltak; ritkásan állnak, és jelentős részük virágzáskor már rendszerint lehullott. Május-június környékén virágzik. A szélesen kinyíló sárga, illatos, zigomorf pillangós virágok magánosak, de látszólag dús fürtvirágzatot alkotnak (leveles fürtben nyílnak). A párta 2-2,5 cm-es, szélesre nyíló sziromlevelek között hosszan kinyúló bibeszál spirálisan 1-2 fordulatnyit csavart. A hosszúkás, éretten feketés hüvelytermések pillás élűek, egyben maradók. A virág csónakja a beporzó rovar (vagy egyéb mechanikus behatás) hatására felpattan, a belőle felkunkorodó porzók virágporral terítve be a rovar hátát.
{{gyógyhatása|Alkaloidtartalmán alapuló hatása miatt szív- és érrendszeri panaszok, alacsony vérnyomás, visszérbetegség kezelésére használható, bizonytalan szparteintartalma miatt felhasználása inkább csak késztermékekben ajánlott. A homeopátiában szívritmuszavar, szívgyengeség, bőrbetegségek kezelésére használatos.
- Felhasználjuk: Mérgező növény, ezért a népi gyógyításban nem ajánlutt. Egykor vesszőiből seprűt fontak – innen a faj neve –, a virágrügyeket megették, a rostokból textíliát készítettek, a kérget bőr cserzésére, leveleit sör ízesítésére használták fel. Gyökérzete futóhomok megkötésére is alkalmas, autópályák töltéseire is ültetik.
|
|
- Magyar Wikipédia: Seprőzanót