Ugrás a tartalomhoz

Növények/S/Seprőzanót

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2991 bájt

Növények

Seprőzanót

Seprőzanót
virága


Seprőzanót
(Cytisus scoparius , Syn: -)
Drogok Scoparii herba, Spartii flos| Spartii semen| Spartii radix|
Más neve(i): seprőzanót


A seprűzanót a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjának Faboideae alcsaládjába tartozó évelő cserje.
Nyugat- és Közép-Európában őshonos, az Ibériai-félszigettől északra a Brit-szigetekig és Dél-Skandináviáig, keletre Lengyelország és Románia területéig található meg. A napsütötte helyeket, az alacsony tengerszint feletti magasságon található száraz, homokos talajokat kedveli, gyakran ültetik is.
Magyarországon az ország nyugati területeinek savanyú talajain őshonos. Természetes elterjedési területén kívül egyes helyeken inváziós fajjá vált.[3] Sokszor cserjéseket alkot.
Az 50–200 cm magas cserje szára zöld, ágai vékony, ötélű vesszők, melyek felemelkednek vagy a földre terülnek. Könnyen lehulló, apró, nyél nélküli (ülő) tojásdad levelei közül a felsők osztatlanok, az alsók hármasan tagoltak; ritkásan állnak, és jelentős részük virágzáskor már rendszerint lehullott. Május-június környékén virágzik. A szélesen kinyíló sárga, illatos, zigomorf pillangós virágok magánosak, de látszólag dús fürtvirágzatot alkotnak (leveles fürtben nyílnak). A párta 2-2,5 cm-es, szélesre nyíló sziromlevelek között hosszan kinyúló bibeszál spirálisan 1-2 fordulatnyit csavart. A hosszúkás, éretten feketés hüvelytermések pillás élűek, egyben maradók. A virág csónakja a beporzó rovar (vagy egyéb mechanikus behatás) hatására felpattan, a belőle felkunkorodó porzók virágporral terítve be a rovar hátát.

{{gyógyhatása|Alkaloidtartalmán alapuló hatása miatt szív- és érrendszeri panaszok, alacsony vérnyomás, visszérbetegség kezelésére használható, bizonytalan szparteintartalma miatt felhasználása inkább csak késztermékekben ajánlott. A homeopátiában szívritmuszavar, szívgyengeség, bőrbetegségek kezelésére használatos.


Felhasználjuk: Mérgező növény, ezért a népi gyógyításban nem ajánlutt. Egykor vesszőiből seprűt fontak – innen a faj neve –, a virágrügyeket megették, a rostokból textíliát készítettek, a kérget bőr cserzésére, leveleit sör ízesítésére használták fel. Gyökérzete futóhomok megkötésére is alkalmas, autópályák töltéseire is ültetik.
Magyar Wikipédia: Seprőzanót
A Wikimédia Commons tartalmaz Seprőzanót témájú médiaállományokat.