Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Betegségek/Hashajtás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3050 bájt

Gyógynövény

Hashajtás

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok


Hashajtás

A növényi hashajtók alkalmazása hasznos lehet olyan betegségeknél, amelyekhez túlzott vála­déktermelés, mérgek képződése és gyenge kivá­lasztás, ürítés társul. A székrekedést komoly prob­lémának kell tekintenünk, mert a salakanyagok visszatartása más, súlyosabb betegségekhez is vezethet.

A hashajtókat nem szabad mértéktele­nül használni, mivel alkalmazásuk kimeríti a szervezetet, ezért csak olyanoknak adható időn­ként, akik viszonylag jó egészségnek örvendenek. A kielégítő, rendszeres ürítés nagymértékben függ a táplálkozástól; az étrendi tényezőknek központi szerepe van ennek a fontos funkciónak a szabá­lyozásában.

A gyógynövények sokféle módon segítik elő az ürítést.

Némelyek, mint a kaszkarabokor (Rhamnus purshiana) kérge és a szeldelt levelű rebarbara (Rheum palmatum) gyöktörzse az epe vékonybélbe jutásá­nak serkentése és a perisztaltika gyorsítása útján fejtik ki hashajtó hatásukat. Perisztaltikának nevezzük (töb­bek között) a belek izomzatának természetes, ritmikus összehúzódását, amelynek célja, hogy a béltartalmat to­vábbítsa.

Más növények, például az igazi édes- gyökér (Glycyrrhiza glabra), az vörös szil (Ulmus rubra, Ulmus fulva), va­lamint a különféle olajok a beleket mintegy kikenő, nyugtató és enyhébb hatású szerek, ame­lyekkel a felnőttek kisebb ürítési problémáit és a gyerekek székrekedését lehet orvosolni. Az aloe vera mindkét módon hat, ezért az a betegségek előrehaladottabb állapotában alkalmazható székrekedés ellen.

A salakképző has­hajtók, mint a bolha útifű (Piantago psyllium) magja, a lenmag (Linum semen) és a galambzsálya (Saivia columbariae) magvai megduzzadnak nedvesség hatására és ezzel erősen megnövelik a salak­anyagok tömegét, terjedelmét.

Ezek a növényi magvak egyúttal táplálóak is. A különféle típusú hashajtók társítása, például kaszkara bokor (Rhamnus purshiana), igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra), bolha útifű (Piantago psyllium), len mag (Linum semen) és galambzsálya (Saivia columbariae) magjának keveréke hashajtó és tápláló, nyugtató, nyálkahártya-bevonó, de egyben serkentő hatású tonikot szol­gáltat.