Növények/Növények gyógyhatása/J/Japánakác

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1428 bájt

Növények

Japánakác

Allergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vizinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Japánakác
Japánakác
(Sophora japonica, Syn:Styphnolobium japonicum )
(Drog(ok):Sophorae flos Sophorae semen)
Más neve(i): -

Honos Kínában, Japánban, sokfelé termesztik, utak mellé telepítik nálunk is, kb. 30 m-re is megnő.


Tartalmaz: virágbimbóban kb. 25% rutin (és egyéb flavonol, továbbá ösztrogén izoflavon-származék, pl. biochanin-A, formonetin, daidzein, genisztein), magban kinolizidinalkaloid
Gyógyhatása(i): virágbimbó gyógyszeripari nyersanyag (rutin kivonása), mag homeopathiában. Rokon fajainak (S. flavescens, S. tonkinensis) gyökerében, rhizómájában hepatoprotektív indolizidin alkaloidok (matrinok) találhatók. Virus eredetű hepatitis esetén potenciális hatóanyagok.


Felhasználjuk:'
Japánakác elenjavallat: -


Nyíl.gif Lásd még: A növényről Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Japánakác


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Japánakác témájú médiaállományokat.