Szakácskönyv/Tanácsok/Z/Zöldség

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 5329 bájt

Szakácskönyv

Zöldség

The farmer's market near the Potala in Lhasa.jpg
Zöldség


  • A leveles zöldségek viszonylag hamar összeesnek, ezért az ezekkel készült salátákat a tálalás előtt legfeljebb 1-2 órával keverjük meg, s hűtjük be.
  • A zöldséget, gyümölcsöt rendezd úgy, hogy az egyes darabok szellőzhessenek, ne penészedjenek meg!
  • Nem barnulnak be a fehér húsú zöldségek (karfiol, zeller stb.) és gyümölcsök (alma, körte), ha rögtön a feldarabolás után kevés citromlével megpermetezzük őket.
  • Leveles zöldségfélét, salátát langyos vízben mossunk meg, hogy a felszínre jöjjenek a benne megbúvó apró bogarak vagy kukacok. Ezután folyó hideg vízben többször öblítsük át, majd hagyjuk lecsöpögni.
  • A gyökérrészek, kérgek, zöldségek és gyümölcsök általában egyaránt száríthatók tűző napon, vagy - aszaló berendezés híján - egy kemencében vagy egyszerű konyhai sütőben.
  • Ne használjunk sok vizet a zöldségek főzésére. A zöldségek héját ne hámozással, hanem kaparással távolítsuk el. A hámozással a vitaminokat is eltávolítjuk.
  • A zöldségek takarékos megpuhítására tegyünk a főzővízbe egy kevés szódabikarbónát, a hosszú főzés ugyanis elpusztítja, tönkreteszi a vitaminokat. A szódabikarbónától megmarad a zöldségek eredeti színe is.
  • Szépséghibás zöldségekből, de akár frissek lehámozott héjából is remek zöldséges alaplé készíthető, ami aztán sokféle ételhez használható a víz + leveskocka kombináció helyett. A kész alaplé pedig ha nem fogy el azonnal, tejfölös poharakban lefagyasztható.
  • Csak annyi zöldséget, gyümölcsöt vegyünk, tároljunk, amennyit három napon belül elfogyasztunk.
  • A pároláshoz csak annyi vizet öntsünk az edénybe, amennyi elpárolog! Vegyük figyelembe, hogy a zöldségek egy része önmagából is enged annyi levet, amennyi a pároláshoz szükséges.
  • A friss zöldségeket lehetőleg éles késsel szeleteljük, aprítsuk, hogy szövetei feleslegesen ne roncsolódjanak.
  • A rántott zöldségeket itassuk le papírszalvétán vagy csöpögtessük le szűrőbe téve.
  • A zöldséget kuktában, párolóedényben kevés vízzel vagy saját levében puhítsuk meg. Ne főzzük, mert értékes anyagait kilúgozzuk. Legjobban úgy őrizhetjük meg a zöldségek tápanyagát, ha meleg zsírban vagy olajban elkeverve melegítjük, amíg megüvegesedik, majd kevés vízzel pároljuk.
  • Főzés közben a vitaminoknak majdnem a fele veszendőbe megy, mert kiválik és feloldódik a vízben. Ezért fogyasszunk sok nyers zöldséget.
  • A fonnyadt zöldségeket és salátákat citromleves hideg vízbe kell tenni, majd lecsepegtetni, és egy ideig lefedve állni hagyni.
  • A megfonnyadt és nagyon öreg zöldséget használhatóvá tehetjük, ha előzőleg legalább egy napig tiszta, hideg vízben áztatjuk a jól megmosott burgonyát vagy a gyökeret-répát. (Természetesen vitaminra ebben az esetben ne nagyon számítsunk, egyrészt mert az öreg, ráncos zöld félében már amúgy is kevés volt, másrészt a hosszas áztatás sem tesz jót neki.)
  • A burgonyát ne tároljuk hűtőben.
  • Fagyasztáskor a zöldségféléket meg kell tisztítani a rájuk rakódott földtől vagy permetező anyagoktól. A tisztítást mindig folyóvízben kell végezni, majd szitára téve a vizet le kell csurgatni.
  • A párolás (dinsztelés) célja, hogy a zöldség vagy hús megpuhuljon, de az ízek benne maradjanak. Ezért az alapanyagokat az elején egy kis forró zsiradékban mindig megforgatjuk. Ez a külső rostokat összerántja, az ízeket bezárja.
  • Főzelékek és levesek sűrítő anyaga liszt helyett maga a zöldség alapanyag lehet, amelynek egy részét összeturmixoljuk.
  • Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.
  • A legtöbb zöldségféle fehérjében szegény, kivétel a borsó, a bab és a földimogyoró, melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennük a B12- és a D-vitamin kivételével az összes vitamin előfordul. Az egyes zöldségfélékben nagy mennyiségben jelen levő karotin szervezetünkben A-vitaminná alakul.
  • A szénhidrátokat cukor formájában tartalmazzák: 8-9% a sárga- és a görögdinnyében, zöldhagymában, míg a sárgarépa, a zöldborsó és a káposztafélék 4-6%-ot, a paradicsom 2-3%-ot tartalmaz.
  • A zöldségfélékben lévő ásványi anyagok könnyen emészthetők. Legnagyobb mennyiségben kálium található bennük, ezt követi a foszfor, a kalcium, a magnézium, a nátrium és a vas.
  • A brokkoli rózsái hamarabb puhulnak, mint a szára. Ezért főzés előtt vágd be a szárait hosszában.
  • A zöldségek főzővizét ne öntsd ki (sok értékes tápanyag és vitamin található benne). Felhasználhatod levesekhez, főzelék készítéséhez vagy rántás hígításához.
  • A sütőben megpirított, s ezután felöntött zöldség és csontos hús íze sokkal finomabb, színe szebb, mint pirítás nélkül.