A főzőedény legyen széles, hogy a víz a lehető leggyorsabban elpárologjon, magas, hogy a lekvár ne fusson ki és vastag fenekű, hogy a lekvár ne ragadjon le. Kevergetéshez tiszta fém vagy tisztára súrolt, lehetőleg csak befőzésre használt fakanalat vegyünk igénybe. Áttöréshez súrolt szitát vagy paradicsomtörőt használjunk.
A lekvárt még forrón töltsük az üvegekbe, egészen a tetejéig, nehogy levegő maradjon benne.
A megtöltött és lezárt üvegeket nedves konyharuhára állítva fordítsuk fejjel lefelé, majd hagyjuk így öt percig. Az így képződő vákuum légmentesen zár.
Ha a lekvár túl híg marad, adjunk hozzá pektint tartalmazó almazselét, és főzzük egy kis ideig.
Ha a lekvár túl édes lett, adjunk hozzá kevés citromsavat. Ez nem változtatja meg az állagát.
Néhány kanál rummal, pálinkával, likőrrel pikánsabbá tehetjük a lekvárokat, zseléket.
A lekvárok évekig eltarthatók, de két év után veszítenek ízükből és természetes színükből. Ezért ha tehetjük, minden évben tegyünk el valami újat.
Ha befőzéskor a lekvár túl édes lett, adjunk hozzá kevés citromsavat. Ez nem változtatja meg az állagát.
Télen is eltehetünk lekvárt, és nem csak déligyümölcsökből. Ha van egy jó nagy mélyhűtő-ládánk, elég megtisztítani a lekvárhoz való gyümölcsöt és a fagyasztóba tenni. Nyugodtabb téli hétvégeken azután elővehetjük, és befőzhetjük a lekvárt.
Ha a lekvár felszínén penész jelenik meg, azonnal távolítsuk el, és 5-10 percig főzzük a lekvárt. Melegen töltsük üvegekbe.
Ha befőzéskor a lekvár túl híg marad, adjunk hozzá pektint tartalmazó almazselét, és főzzük egy kis ideig.
Hasznos lehet egy széles kiömlőnyílású tölcsér használata, hogy ne kenjük össze az üveg száját.
A lekvárt addig hagyjuk a dunsztban, amíg magától ki nem hűl, ez - ha jól csomagoltuk - beletelik 2-3 napba is.
A felbontott lekvár hűtőben eláll egy ideig, ha mindig tiszta kanállal veszünk belőle.
