A kovász elő-tészta, amely liszt és víz felhasználásával, természetes élesztőgombák és tejsav-, ecetsavbaktériumok felszaporításával készül.
A kenyérsütéshez ún. lassú (lassan érlelődő), a finomabb élesztős tésztákhoz viszont gyors kovászt készítünk. Az előbbi esetében csak másnap dolgozzuk fel a kovászt, az utóbbinál már néhány perc múlva felhasználhatjuk. Alapszabály, hogy a megkelt kovászt azonnal fel kell dolgoznunk.
Az élesztőt mindig langyos vízben oldjuk fel, mert a túl meleg víz megöli az élesztőgombákat, a hideg pedig az erjedést akadályozza.
A kenyérsütéshez a kovászt úgy készítjük, hogy a megszitált lisztet mély tálba tesszük, közepén mélyedést vájunk és beleöntjük az előzetesen feloldott élesztőt, majd a masszát összedolgozzuk. Meleg helyre állítjuk, jól betakarjuk és így hagyjuk állni másnapig.
A kovászt mindig nagy fazékban vagy tálban készítsük, mert erősen emelkedik. Ha a kovász felemelkedett, szép lyukacsos, bedagaszthatjuk a kenyeret, vagy elkészíthetjük vele a tésztát.
Az élesztős tésztához az élesztőt langyos tejben oldjuk fel, azután annyi lisztet teszünk bele és dolgozunk be, hogy egészen híg maradjon. Ha azt akarjuk, hogy nagyon gyorsan megkeljen, porcukrot is keverjünk bele. Mikor jól eldolgoztuk, a tetejére szórjunk kevés lisztet, kendővel takarjuk le, majd állítsuk meleg helyre.
Ha belátható időn belül nem használjuk fel a kovászt, akkor megpróbálhatjuk kíméletesen (nem túl forró helyen) megszárítani és porrá törni. Így eltarthatjuk és később - langyos víz hozzáadásával - újjáéleszthetjük.
