A zöld-fűszerek legtöbbje egyszerű szárítással is jól tartósítható, s ha helyesen tároljuk, egy-két évig használható. Ehhez a hajtásokat, leveleket, virágokat akkor szedjük, amikor még zsengék, rendszerint ilyenkor legintenzívebbek az ízeik. (Ha magot gyűjtünk fűszernek, azt is inkább az érés kezdetén szedjük.)
A friss fűszerek egy része - például a petrezselyem, tárkony, lestyán - sózással is könnyen eltartható néhány hónapig. A leveleket pépesre vágjuk, s egy jól zárható, sötét üvegbe sóval rétegezzük. (10 dkg zöld péphez úgy 2-3 dkg sót használunk.)
Egyes leírások - például a körte, vagy az őszibarack esetében - kifejezetten azt ajánlják, hogy a szárítás előtt a feldarabolt gyümölcsöt tegyük forró cukoroldatba, s hagyjuk abban kihűlni, esetleg még egy napig állni is, mert így majd fehér, fényes és puha lesz az aszalmány. (A cukorban való áztatásnak az az egyik magyarázata, hogy ezáltal növekszik a gyümölcs cukortartalma, s emiatt kevesebb víz elvonása is elég a tartósításhoz, tehát az aszalmány puhább, szaftosabb maradhat. A zöldségféléket ugyanebből az okból szokás 10-15%-os forró sóoldatban előáztatni.)
A gyümölcs konzerválásra cukrot használjunk. De mesterséges édesítővel is befőzhetünk. A zöldségféléket elsősorban sóval és ecettel konzerváljuk. A befőzést csíramentesítéssel fejezzük be, amely lehet száraz és nedves gőzölés egyaránt. Lehetőleg ne használjunk tartósítószert, de ha mégis szükséges, csak keveset!
Tájékozódjunk a természetes tartósítás módszereiről! Tudtuk, hogy a paradicsom tartható el legjobban? Hogy a saláta a frissen tartó dobozokban hosszabb ideig marad friss? Hogy a burgonya a sötétet szereti, az alma a szénában marad legtovább friss?
