Növények/F/Feketefenyő
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Feketefenyő
- (Pinus nigra, Syn: és más Pinus fajok )
- Más neve(i): -
- A feketefenyő a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta.
- Őshazája Kis-Ázsia és Délkelet-Európa, de mára a közép- és dél-európai mészkőhegységek száraz lejtőinek fontos erdőalkotó fájává vált. Elterjedési területe több kisebb-nagyobb, szigetszerű foltból áll, leginkább a Balkán-félsziget nyugati részén (az Illiricum flóratartományban) összefüggő. A mérsékelt övi lomberdős tájakon főleg a kiemelkedő szirteken, meredek lejtőkön, kopárokon jelenik meg.
- A Domogled-hegységben (Déli-Kárpátok, Herkulesfürdő környéke) őshonos, Magyarország határain belül viszont nem. Hazánkban a 19. század végén kezdték telepíteni P. nigra var. austriaca változatát kísérleti jelleggel, elsősorban a talaj védelmére (a kopár hegyoldalak eróziójának megakadályozására és a meszes homoktalajok megkötésére). Mivel várakozáson felül beváltotta a reményeket, egyre inkább ültették fájáért is, eleinte csak a dolomit kopárok erdősítésére, majd az alföldi homokra is. A telepítés két nagy hulláma az 1950-es és az 1970-es években volt. Nagy, elegyetlen, tájidegen erdői számos ökológiai és természetvédelmi problémát okoznak.
- Iker-edénynyalábos (diploxylon) kéttűs fenyőfaj.
- Szabálytalan, robusztus termetű fenyő – mintegy 30 méter magasra nőhet meg. Koronája fiatalon kúpos, később ernyőszerűen kiszélesedik. Egyenes, hengeres törzse már alacsonyan elágazik. Sötét szürkésbarna kérge fiatalon sima (Józsa), az idősebb fáké mélyen repedezett, lemezesen pikkelyes. Új hajtásai sárgásan pikkelyesek, de már a fiatal ágak is feketés barnák, durván pikkelyesek.
- Merev, kemény, sötétzöld (csaknem fekete), 10–15 cm hosszú tűi párosával állnak a törpehajtásokon. Az igen erőteljes, merev levelek csúcsa hegyes, a szélük fogas. A friss hajtásokon egyenesek, később meggörbülnek. Keresztmetszetük lapos, félkör alakú. A két levél tövét közös hártyás burok öleli. Rügyei gyantásak. Sárga porzós virágai csoportosan veszik körül az új hajtásokat. A termős virágok pirosak.
- „Nagy rózsatoboznak” is nevezett, 6–8 cm-es tobozai rövid kocsányon nőnek a tárgyévi hajtások tövénél, ahol oldalt állnak vagy lecsüngenek. Az alapjuk domború, feljebb a pikkelypajzsok ékeltek. :A pajzs rombusz alakú, kiemelkedő, okkersárga, a keresztorom élesen kiemelkedik, a köldök jól látható, barna, általában nem szúrós. A tobozok az első évben zöldek, a másodikban szürkésbarnára érnek. Magjai tojásdadok, szürkék.
- Szinte bármilyen talajon megél, ezért előfordulhat mészkőhegyeken is – mi több, fenyőknél ritka módon inkább a meszes talajt kedveli. Nemcsak a sok esőt tűri jól, de a szárazságot is, de ennek megfelelően lassan nő. Az átültetést rosszul viseli; főleg az idősebb példányok sínylik meg, ha a gyökereik megsérülnek.
- Erősen fényigényes, a direkt napfényt kedveli. Hőigénye közepes; fagytűrő. Magról jól szaporítható. Korán felkopaszodik.
- Alkalmas a futóhomok, a kopárok és a városok fásítására is – a szennyezett levegőt a legtöbb fenyőnél jobban viseli. Telepíteni körültekintően kell, mert hajlamos arra, hogy agresszíven terjeszkedve kiszorítsa a természetes életközösségeket.
- A tűlevelek 4–8 évig élnek, és a törpehajtással együtt hullanak le.
- Nagy, barna tobozai két év alatt érnek be.
- Természetes előfordulási területein állományai ligetes szerkezetűek, lombhullató fákkal (virágos kőris, keleti gyertyán, komlógyertyán stb.) elegyesek, cserje-, illetve gyepszintjük jól fejlett. Magyarországon telepített erdői túlságosan sűrűek (átlagosan 8–12 ezer tővel hektáronként) ahhoz, hogy abban más fajok is jól megélhessenek: a hazai fekete fenyvesekben a névadó fafaj töveinek aránya 89,5%. Az eredeti vegetáció leépülésének eredményeként az állatközösségek is megfogyatkoznak.
- Sárga, gyantás fáját az erdeifenyőhöz hasonló szerepkörben, bútorkészítésben, épületfának és cellulóz gyártására is használják, de nagy gyantatartalma és a nehezen feltisztuló törzs ággöcsös szerkezete miatt kevésbé értékes faanyag, mint a luc- vagy az erdeifenyő.
- Díszfának is igen kedvelt. Magyarországon általában osztrák változatát (Pinus nigra var.austriaca) árusítják Pinus nigra néven.
- Az utóbbi időben karácsonyfának is használják, mert megjelenése ugyan eltér a hagyományos karácsonyfákétól, de olcsó, és tűi a legszárazabb szobákban sem peregnek le. Illatos, a szobai klímát is jól bírja, de kiszáradt tűlevelei különösen szúrósak.
Lásd még: Mit-mihez Gyógyhatása
- Magyar Wikipédia: Feketefenyő
