Növények/S/Sárgadinnye

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2823 bájt

Kertészet

Sárgadinnye



A sárgadinnye (Cucumis melo) ázsiai eredetű gyümölcs, gyógynövény. Álterméséért már 4000 évvel ezelőtt is termesztették Perzsiában[1] és Afrikában.

Sárgadinnye ananász.JPG

Termesztésének feltételei

Termesztése csak azokon a vidékeken ajánlatos, ahol hosszú meleg nyár van, így elegendő az idő a beéréshez. Az éghajlati hőmérséklet határozza meg a cukortartalmát is. Jó, tápdús talajt igényel. A hőmérsékletet emelhetjük, ha fekete fóliát helyezünk az indák alá.

Tulajdonságai

Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú, egyes fajtáknál a dinnye érésével, a zöld szín aranysárgára változik. A nevük is különbözhet, színük is, sőt tápanyagtartalmuk is.

Tápértéke

Tápértékét a következő anyagok határozzák meg: kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, mangán, magnézium, réz, cink, kobalt és króm, A-vitamin, niacin, riboflavin, tiamin, folsav és C-vitamin.

Gyógyhatása

Mauro David hiperrealista festménye, a Sárgadinnye ólomüvegben (Fruttiera di cristallo con meloni)
  • A sárgadinnye kitűnő gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. Gyógyhatását béta-karotin tartalmának köszönheti, de sikerét növeli, a benne levő nagymennyiségű ásványi anyag.
  • Jó hatást vált ki a hasi rész bármely, gyulladással kapcsolatos megbetegedés gyógyításában: vékony és vastagbélgyulladás, illetve a vékonybél végénél levő zár (ileum) gyulladása esetén ajánlatos a sárgadinnye fogyasztása. A bél e szakaszának gyulladása főleg azoknál a vegetáriánusoknál jelentkezhet, akik táplálékuk legnagyobb részét nyersen fogyasztják. A kemény, rostos táplálék olyan károsodást végezhet a belekben, aminek következtében leszűkül a járat, illetve krónikus gyulladás jön létre, nem egyszer rák.


Lásd még

Jegyzetek


Forrás:

Magyar Wikipédia:, Sárgadinnye, 2011. március 14., 03:30 (CET)